Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 9. kötet (58-62. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 58. szám - Dologi jog. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 2. füzet. Dologi jog.]

11 mélytől mint közvetett birtokostól származtatja, a 483. §. 1. bekezdése 1. pontjának és amennyiben erre a pontra vonatkoznak, a 484. §. J. bekezdésének és a 485. §-nak szabályait nem lehet alkalmazni, amíg a közvetett birtokos jóhiszemű és nincs megperelve. Ugyanezt a birtokost, habár a birtokot jóhiszemben szerezte, a 483. í<. 1. bekezdése 2. és 3. pontjában meghatározott kártérítő kötelezettség mégis terheli, amennyiben a közvetett birtokosnak a közöttük fennálló jogviszonynál fogva a kárért felel. 500. §. (Illetve 501. §.) 4. bekezdése: A 355. §. esetében mind a két vélelem a közvetett birtokos javára áll. 592. §. (Illetve 503. §.) 3. bekezdés: Ha a tulajdonos az elzálogosítandó dolog közvetett birtokosa, az átadást azzal pótolhatja, hogy a dolog kiadására vonatkozó követelését a hitelezőre átruházza és a birtokost az elzálogosításról értesíti. Hogy az 1498., 1499. és 1500. S-ok eseteiben birtokos alatt a közvetett birtokos is értendő, ez a II. T. 355., 480. §. különösen a I. T. indokolásából (II. kötet 392. 1.) kétségtelen. Azt azonban valami alakban ha nem is a törvény szövegében manifesztálni ajánlatos volna. 362. §. (Illetve 363. §.) A 361. S on alapuló jogok a birtokszolgát is megilletik. A 363. §. ellen két kifogásom van. Az egyik csak jelentéktelen, a másik azonban mélyreható. A jogelőd kitétel ugyanis nem helyes, az gondolkozási hiba eredménye. Mint azt a «Jog»-ban (1900. 49. számában és 1901. 4. számában) kifejtettem. Mindenekelőtt nézzük meg, hogyan fest az eset a gyakorlatban? «die praktische Veranschaulichung des Falles» mint azt Ihering mester nevezte A. megfosztja B.-t (a birtokost) birtokától 1911. évi január hó J-én. A törvény a következő jogelvet kívánta kodiíi