Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 8. kötet (56-57. füzet) (Budapest, 1914)
1914 / 56. szám - A szellemi és az erkölcsi javak oltama. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 1. füzet. Személyi és családi jog.]
ben, nevezetesen a tiltott cselekményekről és a kártérítésről szóló fejezetekben foglalt jogelvektől is függ s így ezeket is szemügyre kell vennünk. VI. A szellemi és az erkölcsi javak oltalmának hatékonysága szempontjából valóságos vezérelvet tartalmaz a tiltott cselekményre vonatkozó «általános)) rendelkezéseknek már többször hivatkozott 1458. §-a, amely szerint a sérelemből eredő kárt megtéríteni tartozik az, aki másnak valamely jogvédte érdekét jogellenesen és vétkesen — szándékosan vagy gondatlanságból — bár csak közvetve is megsérti. Ez a rendelkézés úgy a pozitív tartalom, mint a szövegezés tökélye szempontjából a T.-nek egyik legsikerültebb tétele. Inkább elméleti, mint gyakorlati szempontból tartjuk ajánlatosnak, hogy a «jogvédte érdek» mellett külön a «jog» szó is felemlíttessék, mert zavarra adhat okot, ha a tiltott cselekmények általános részében tartalmazott bevezető és egyben alapvető tétel általában a jogokat nem, hanem csakis a jogvédte érdekeket vonja a kártérítési kötelezettségben rejlő oltalom alá, holott a «jogokat» a T. más helyén sem veszi kifejezetten védelmébe. A «jogvédte érdek» fogalma is pregnánsabbul domborodik ki, ha disiunctive így fejezzük ki magunkat: «... a sérelemből eredő kárt megtéríteni tartozik az, aki másnak valamely jogát vagy jogi érdekét . . . megsérti . . .», mert ezzel elejét vessaük annak a lehetőségnek, hogy valami szűkkeblű interpretáció belemagyarázza e tételbe, hogy a jogvédte érdek nem jelent mást, mint egyszerűen jogot (jogosítványt). A német ptk. is a külön felsorolt személyiségi jogok mellett az egyén «egyéb jogait» («sonstige Bechte») helyezi oltalom alá. Az idézett szakasz bekezdése a bevezetésben szélesen megalapozott oltalmat még hatékonyabbá teszi az által, hogy kártérítési kötelezettséget hárít arra is, aki a jó erkölcsökbe ütköző módon másnak szándékosan kárt okoz. Ezzel a T. tulajdonképpen ugyanazt az oltalmi kört másodszor még egy oldalról bástyázza körül. Sérelem nem érhet mást, mint j-got vagy jogvédte érdeket; kár másképpen nem is