Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 8. kötet (56-57. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 56. szám - A szellemi és az erkölcsi javak oltama. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 1. füzet. Személyi és családi jog.]

25 okozható. Mégis a legteljesebb elismeréssel adózunk a T. szerkesztőinek azért, hogy a fokozott biztonság kedvéért — a skolasztikus osztályozás szempontjait félretéve - - szükségesnek találták oly szövegezéssel megismételni ugyanazt a tételt, hogy — míg az első bekezdés súlypontja a sértés támadási pontját emeli ki a második bekezdésben kifejezett tétel csupáu az előidézett joghátránnyal (kár) ós a cselekmény szubjektív ismérveinek jellegzésével (jó erkölcsökbe ütköző) definiálja a sérelmet. Nem hallgatjuk el, hogy a «jó erkölcsök)) kifejezést nem tartjuk megfelelőnek. Szószerinti forditása ez a német polgári törvénykönyv 826. § ában foglalt «gute Sitten» kifejezésnek és az ösmeretes latin nyelvű «contra bonos móres* kitételüek. A nyelvhasználatnak jobban megfelel e helyütt a «tisztesség» kifejezés alkalmazása. «Erkölcs» alatt a népnyelv inkább a nemi életre tartozó magatartást érti, míg a (•tisztesség)) kitétel egész általánosságban, minden speciális mellékíz nélkül, a polgárias, kifogástalan felfogást jelenti. Tisztességes ember az, aki a társadalmi felfogásnak megfelelő életet él; tisztességtelen cselekedet az, amely a kulturális társadalom felfogásával ellenkezik. «A jó erkölcsökbe ütköző módon» kifejezés helyett tehát ajánlatosabbnak tartjuk a ((tisztességtelen módon» vagy tisztességbe ütköző», (•tisztességgel össze nem férő» módon kifejezést. Habár a T. 14.">8. $-a sem tartalmaz kifejezett jogi parancsot s így itt is hiányzik az oltalom alapgondolatának fejtegetéseinkben már érintett az a bevezető tétele, amely a magatartásra vonatkozó jogi parancs kimondását kívánja, e szakasz átszövegezését mégis mellőzhetőnek tartjuk azért, mert a fejezet címében benne van «a tiliott cselekmények» kitétel s így implicite foglaltatik benn e szakasz rendelkezésében a ki nem mondott tilalom, amelynek szankciója kifejezetten van megállapítva. Minthogy a szellemi és az erkölcsi javak oltalma a kötelmi jog körében is kéidésbe jöhet, a kötelmi jognak az adós részéről való megsértésére vonatkozó 1459. §-ára is legyen szabad megjegyzéseinket megtennünk. E szakasz szerint a kötelem megsértése tiltott cselek25