Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 8. kötet (56-57. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 56. szám - A szellemi és az erkölcsi javak oltama. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 1. füzet. Személyi és családi jog.]

vei egyáltalán nem lehetne lélektani hatásokat előidézni és hogy a birói hatalom ezen a téren egyenesen tehetetlen volna. Megvalósíthatónak tartjuk ós megfontolásra ajánljuk azt, hogy a személyiség elleni sérelmek esetében, a sértett törvényes elégtételként a tényállás megállapítását kérhesse a bíróságtól, mert hiszen a tényáMsjmszla-jnegáAkrpítása számos esetben a sérelemnek kész reparációját nyújtja, különösen a hírlapi közzététel szankciójával kapcsolatban. Ebben az esetben az itólet rendelkező része a tényállásnak a cselekmény elkövetőjével szemben való (relatív erejű) megállapításával és a költségviselés kérdésének elbírálásával merülne ki, míg az indokolás azokat az adatokat tartalmazná, amelyek a tényállás megállapításának alapjául szolgáltak. Szem ben a «lovagias» elégtétellel megadjuk ezzel a «törvényes» elégtétel lehetőségét, amely — tekintettel a bizonyítási eljárás garanciáira — sok esetben értékesebb lesz az elégtétel jelenlegi társadalmi nemeinél. Magától értetődik, hogy ezzel az ú. n. becsületbeli vagy lovagias ügyeket nem általában tereljük a bírósághoz: «törvényes» elégtételre, vagyis a tényállás birói megállapítására vonatkozó kereseti igénynek csakis a 22. §-ban meghatározott jogok sérelme esetében adhatunk helyet, mi mellett a sértett választási joga a T.-ben már eddig is megállapított jogeszközök (kereseti igények) között érintetlen maradna. A mi viszonyaink mellett nem lehetett egy pillanatig sem arra gondolni, hogy átplántáljuk a svájci kötelmi jogi törvénykönyv 49. §-ának azt a grandiózus tételét, amely a személyiségi jogok sérelme eseteiben a törvényben meghatározott kártérítés és elégtétel mellett vagy helyeit az elégtétel más nemének megállapítását minden korlátozás nélkül a bíróra bízza. Ezt az óriási pouvoirt, amelyet mi átfogni sem tudunk ésszel, hiába ültetnők át, a mi bíróságaink nem vennék igénybe ! Javaslatainkban tehát hozzánk közelebb fekvő és ezért gyakorlatiasabb gondolatkörhöz tartottuk magunkat. A személyiség védelmét tárgyazó fejezetre vonatkozó észrévételeinket ezzel lezárjuk. A szellemi és az erkölcsi javakat megillető jogi pozíció azonban a kódex más részei23