Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 8. kötet (56-57. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 56. szám - A szellemi és az erkölcsi javak oltama. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 1. füzet. Személyi és családi jog.]

12 Minthogy azonban a «hitel» szót a közgazdaságtan tudománya már lefoglalta bizonyos értelemben a maga számára, a gazdaságunkban rendelkezésünkre álló idegen tőke megjelölésére, mi pedig a tételes jogi oltalom szempontjából e fogalomnak tágabb értelmet kívánunk a fentiek szerint tulajdonítani, mint amilyennel az a nemzetgazdaságtanban bir, javasoljuk, hogy a «hitel» szó után annak közelebbi értelmezése végett zárjelbe tétessék ez a kitétel: «vagyoni megbízhatóság». E kifejezés a virtuális hitel gondolatát köznyelven, megközelítőleg hiven fejezi ki. A bizottsági tárgyalások anyagában névszerint megnevezett személyiségi jogként utolsónak szereplő «munkaerő» kétségtelenül szintén egyik legnevezetesebb megnyilvánulása a személyiségnek. Nézetünk szerint is azok közé a személyiségi javak közé sorozandó, amelyek magánjogi oltalmat igényelnek. Minden kétség eloszlatása végett azonban ajánlatosnak tartjuk kifejezetten megmondani, hogy úgy a testi, mint a szellemi munkaerő egyaránt oltalomban részesül. Igaz ugyan, hogy a felsorolásban már benfoglalt «testi épség» és «egészsége magában foglalja a testi és szellemi munkaerőt is, azonban előfordulhatnak olyan esetek, amikor ez vitássá válhatik. Meglehet, hogy az egészség és a testi épség adott esetben még nincsen konstatálhatólag megtámadva, holott a testi vagy a szellemi munkaképesség már abnormális csökkenést szenvedett. A szabatosság követelménye tehát az, hogy a testi és a szellemi munkaerőt, amely végre is a társadalomnak legelsőrendü éltető faktora, kifejezetten mint olyat, mint sui generis személyiségi jogot helyezzük oltalom alá. Azonban az érintett speciális személyiségi jogok felsorolása nem kielégítő, mert abban feltűnő hiányokat észlelünk. Nem találhatók e sorozatban a családi (rokoni) kapcsolat, a vallás és az erkölcs. Az egyént családi, vallási és erkölcsi állapota vagy érzülete ellen intézett személyiségét ós sorsát esetleg súlyosan érintő támadások ellen az eddigi felsorolás nem védi meg. Az egyén szellemi világában ezeknek a tényezőknek kimagasló, sőt rendszerint minden mást felülmúló szerep jut s ha a társadalom a saját létérdeke szempontjából a család alapjául szolgáló házasság intézményét, a vallást és 1-2