Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 8. kötet (56-57. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 56. szám - A szellemi és az erkölcsi javak oltama. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 1. füzet. Személyi és családi jog.]

li reskedö hitelének megtámadását nem tekintenék a becsület megsértésének)). Ez az aggály egyfelől teljesen indokolt, másfelől távolról sem nyújtja kimerítő indokolását a szóbanforgó posztulátumnak. A mi nézetünk szerint is méltán lehet tartani attól, hogy a hitel a birói gyakorlatban nem fog a becsület fogalma alá szubszummáltatni, mert hiszen az eddigi büntetőjogi gyakorlat is számtalan esetben ilyen negativ felfogást vallott, ami annál érthetőbb, mert a hitel sem a legszélesebb körök általános felfogása, sem a szó nyelvtani értelme szerint nem vonható a becsület fogalma alá. A hitel ugyanis, bár ethikai alapjai vannak, lényegileg gazdasági fogalom, mig ezzel ellentétben a becsület fogalma par excellence ethikai fogalom, amelynek alapgondolata a gazdasági életen kivül eső, sőt ezzel ellentétben álló eszmekörben mozog. A hitel és a becsület között csak annyiban van fogalmi nexus, hogy becstelen embernek nincsen hitele sem, ámde az intakt becsület magában véve még nem biztosit hitelt és egyenlőkép kifogástalan becsületű egyének hitelének mérve végtelen skálát mutathat. De nem is e két fogalomkör benső összefüggése, hanem pusztán az az esetleges körülmény hozta azokat a jogi dogmatika körében kapcsolatba egymással, hogy a becsület mint régebbi, már a gazdaságilag fejletlenebb korszakokban is kialakult fogalom a jogi oltalom körében is nagy múltra tekinthet vissza, ellenben a hitel mint a fejlettebb gazdasági élet produktuma, csak az újabb jogfejlődés vívmányaként részesülhetett többékevésbé fogyatékos oltalomban. Előítélet azt hinni, hogy a hitel épen csak a kereskedelmi életnek valami kiváltságos java és hogy csak a gazdasági termelés ezen ága kedvéért van annak oltalmára szükség. A magántulajdon elvére fektetett társadalmi gazdaságban a hitel a személyiséget alkotó és pozícióját definiáló kimagasló tényezőknek egyike ép úgy, mint pl. az elmebeli tebetség, a jellem, az egészség stb. A személyiségnek ezt a fényezőjét a becsület oltalma mellett külön oltalomkör illeti meg, a hitelt (nem a kereskedő hitelét, hanem általában a hitelt) tehát fel kell vennünk a személyiségi javakat tartalmazó felsorolásba. 11