Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 8. kötet (56-57. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 56. szám - A szellemi és az erkölcsi javak oltama. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 1. füzet. Személyi és családi jog.]

10 A titok oltalma is szembeötlő kiegészítésre szorul. Az I. T. 91. ugyanis «a sértettől eredő vagy hozzá intézett levéllel vagy egyéb bizalmas természetű irattal» történő visszaéléssel szemben biztosít oltalmat; ha azonban elismerjük azt, hogy az írásbelileg rögzített titok megőrzéséhez fűződő érdek oltalmat igényel, akkor sem a jogtárgy etnikai jellege, sem annak jogi minősítése szempontjából nem lehet különbséget tennünk egyfelől az írásban rögzített, másfelől a le nem írott titok között. Ellenkezőleg: a nyilvánosság elől óvni kivánt bizalmas természetű ténynek sem a gyakorlati hordereje, sem erkölcsi szempontból oltalomra érdemes mivolta, sem a titkos jellegének megőrzéséhez fűződő érdek nagysága nem függ attól, hogy a papirosra tétetett-e vagy sem. A családi élet ezerféle vonatkozásában jelentőséggel bíró bizalmas természetű tények és viszonyok tudvalevőleg rendszerint nem tétetnek papirosra. A papiroson való rögzítés kritériumát nyilván az magyarázza meg, hogy a konkretizálás ilyen esetben sokkal könnyebb, a ténymegállapítás egyszerűbb. Ez a tisztán technikai momentum azonban az anyagi elv statuálásánál az oltalmat élvező jogkör elhatárolása szempontjából döntő szereppel fel nem ruházható, mert különben az egész intézkedés a gyakorlati élet számára nagyrészt illuzóriussá válik. A titok oltalma fennálló jogunk keretében sem szorítkozik az írásbeli alakra. Utalunk e tekintetben büntető törvénykönyvünk és perrendtartásunk rendelkezéseire, amelyek főleg a hivatásbeli titkot, a tisztességtelen verseny elleni törvény tervezetére, amely az üzleti és az üzemi titkot arra való tekintet nélkül helyezi oltalom alá, hogy a titok írásban foglaltatik-e vagy nem. Nem szabhatjuk szűkebbre következetlenség nélkül a titok oltalmát pusztán magánjogi vonatkozásban, amely körben a szankció enyhébb mivolta logikailag kiterjesztést, nem pedig restringálást tesz indokolttá, mint amilyenné az oltalom körét közjogi természetű törvényeinkben tettük. Kiegészítendő volna az í. T. felsorolása még «a hiteb> és «a munkaerő* megnevezésével. A hitel külön megnevezése a bizottsági tárgyalások anyaga szerint azért látszott szükségesnek, mert attól kellett tartani, hogy «a bíróságok a ke10