Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 8. kötet (56-57. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 56. szám - A szellemi és az erkölcsi javak oltama. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 1. füzet. Személyi és családi jog.]

9 A legújabb időkben eg) ik-másik tekintetben kivételesen érvényre jutó szabadabb szellem nem merészkedik nyíltan arra az elvi alapra helyezkedni, hogy az erkölcsi értékek, mint olyanok, igénylik a jogrend oltalmát. Klasszikus példája ennek a sajátságos tüneménynek a nemi érintetlenség ellen intézett támadások elleni oltalom jelenlegi judikaturája. Ily természetű sérelmeket a birói gyakorlat az utóbbi időben reparálni törekszik és teszi ezt oly módon, hogy azon a címen álapítja meg a rendszerint igen mostohán kiszabott kárösszeget, miszerint a sérelem következtében «a sértett női személy férjhezmeneteli eshetőségei) szenvedett csorbát. Alaposan lehet tartani attól, hogy a T. ^-a is holt betű marad. Egy olyan tisztán elméleti ízű kifejezés, mint a «személyiségi) szó, amely a köznyelvben nem is használatos és amelyről a szakbeli jogászt kivéve senki sem tudja, hogy a legértékesebb kulturjelenségek egész komplexumát foglalja magában, nem hagyhat nyomot a néplélekben. Optimizmus volna azt remélni, hogy kiforgatni képes a maga valójából az évszázadok óta meggyökerezett felfogásokat. Levonhatjuk ezek alapján a következő konklúziót: Habár egy általánosító kifejezés a törvény oltalma alá helyezendő immateriális javakat teljesebb mértékben öleli fel, mint egy felsorolás, de helyes az egész gondolatkör új és idegenszerű mivoltára való tekintettel az I. T.-nek az a módszere is, hogy az egyes személyiségi jogok a nevüknél fogva neveztetnek meg, minden kétség kizáratván ezzel az iránt, hogy a <iszemélyiségi» fogalma az egyenként megnevezett jogokat tényleg magában foglalja. A célt, hogy az oltalmat igénylő eszmei javak tényleg a jogrend védő szárnyai alá kerüljenek, mindkét módszer egyesítésével érjük el oly módon, hogy általánosító kifejezést is alkalmazunk, de a személyiség különleges megnyilatkozásait is konkretizáljuk. A «személyiségi) szerepeljen mint gyűjőnév, de magyaráztassék is meg és annak tartalma minél kimerítőbb felsorolással mindenki számára érthető módon illusztráltassék is. A személyiségi jogok, amely az exemplifikativ felsorolásba névszerint felvehetők: a szabadság, a testi épség, az egészség, a becsület, a névviselés, a képmás és a titok. 9