Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 7. kötet (49-55. füzet) (Budapest, 1913)

1913 / 49. szám - A polgári törvénykönyv tervezete. [Előadások] a Magyar Jogászegylet 1913. évi május hó 25. napján tartott teljes-ülésén. Nagy Ferenc elnöki megnyitó és záróbeszédeivel

20 eltéréssel vette át a I. T.-ből, hogy az a házastárs, aki ezt a kedvezményt igénybe veszi, a közszerzeményi tartozás után kamatot köteles fizetni. Lényegesebb eltérés a II. tervezetben még az, hogy a szerzeményi közösség a házastársak között nemcsak a házasság megszűntével vagy az egyik házastárs holtnak nyilvánításával ér véget, hanem ha a házastársak között a házassági életközösség megszakadt és a különélés a házasság megszűnéséig tartott, már a különválással (75. §.). Jóval csekélyebb változáson mentek át a II. tervezetben a házassági vagyonjog egyéb intézményei, a melyeknek felemlítését ugyanazért mellőzhetem. Ellenben kiemelendőknek tartom a rokonságot tárgyazó címből azokat a változtatásokat, amelyeket a II. tervezet az érvénytelen házasságból származó és a törvénytelen gyermekekre vonatkozó szabályokon tett. .1 putativ házasságot illetőleg az I. tervezet 186. §-a azt mondotta: «Törvényes a gyermek a házasság érvénytelensége esetében is, kivéve ha a házasság megkötésekor az érvénytelenség okáról mindkét házastársnak tudomása volt, vagy ha a házasság alaki hiány miatt semmis.» Ezzel szem- • ben a II. tervezet (91. §. második bekezdése) minden korlát és kivétel nélkül kijelenti, hogy «Törvényes a gyermek akkor is, ha a házasság semmis vagy megtámadás következtében érvénytelen*). Ezzel természetesen nincs kimondva, hogy a gyermek akkor is törvényes volna, ha a házasságot azért, mert nem állami anyakönyvvezető előtt kötötték, megkötöttnek nem is lehet tekinteni. De ha a házasság ily értelemben meg van kötve, annak bármi okból beálló érvénytelensége nem érinti a belőle származó gyermek törvényességét, nem érinti akkor sem, ha a házassági törvény (az 1894 :XXX. t.-cz.) 11. §-ának a), b), vagy d) pontjában meghatározott bontó ok forog is fenn és ha erről mindkét házastársnak tudomása volt is a házasság megkötésekor. Ugyanily tág körben ismeri el a II. tervezet az utólagos házasság törvényesítő hatályát; a \()c2. §. kimondja, hogy az utólagos házasság megkötésével «törvényes lesz a gyermek akkor is, ha a házasság semmis vagy megtámadás következtében érvénytelen*. 20