Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 7. kötet (49-55. füzet) (Budapest, 1913)

1913 / 49. szám - A polgári törvénykönyv tervezete. [Előadások] a Magyar Jogászegylet 1913. évi május hó 25. napján tartott teljes-ülésén. Nagy Ferenc elnöki megnyitó és záróbeszédeivel

•1\ Mindkét rendelkezésben az a szempont vezette a szerkesztő bizottságot, hogy a gyermeknek nem szabad bűnhődnie szülői bűnéért. Ezen álláspontjának folyományaként a bizottság a királyi kegyelembőVvaló törvényesítésnek az I. tervezet 204. ^-ában foglalt korlátait is elejtette (II. T. 105. §-a). A királyi kegyelemből való törvényesítést illetőleg legyen szabad mellesleg megjegyeznem, hogy a II. tervezet ennek joghatását is fokozta, nem ugyan odáig, hogy a törvényesített gyermeket a törvényesítő atyának összes többi ivadékaival is rokonsági kapcsolatba hozta volna, de legalább annyiban, hogy a törvényesítés hatályát az atyának olyan ivadékaira is kiterjesztette, akik szintén a gyermek anyjától származnak és törvényesítés útján lettek az atyának ivadékaivá. A kik tehát anyáról testvérek, azok, ha ugyanazon atya gyermekeiként törvényesíttetnek, atyai ágon is testvéreknek tekintendők. Lényegesen javult a II. tervezetben a törvénytelen gyermekek helyzete azáltal, hogy az exceptio plurium concumbentium, amelyet az I. tervezet 3G0. §-a a természetes atyának a törvénytelen gyermek tartáskövetelésével szemben megengedett, el van ejtve, illetőleg csak abban a szük körben van elismerve, a melyben annak fennálló joggyakorlatunk is helyt ad. A 215. §. az alól a szabály alól, hogy a törvénytelen gyermek atyjának azt kell tekinteni, aki az anyával a gyermek fogantatásának idejében közösült, csak arra az esetre tesz kivételt, ha az anya ugyanabban az időben a kéjelgést keresetként űzte; nehogy azonban ily módon esetleg több egyént is meg lehessen támadni ily tartási keresetekkel, a II. T. azt is kimondja, hogy a gyermek a 215. §. szerint atyjának tekintendő személytől nem követelhet eltartást, ha mint természetes atya itéletileg, birói egyezséggel vagy a 224. !<-nak megfelelő megegyezés alapján már más van kötelezve, vagy ha más a gyermeket szerződésileg a magáénak elismerte (217. §.). A törvénytelen gyermeknek természetes atyja elleni tartás követelését a II. tervezet nem közönséges pénzkövetelésnek, hanem családjogi viszonyon alapuló követelésnek tekinti. Ez a 21