Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 7. kötet (49-55. füzet) (Budapest, 1913)

1913 / 49. szám - A polgári törvénykönyv tervezete. [Előadások] a Magyar Jogászegylet 1913. évi május hó 25. napján tartott teljes-ülésén. Nagy Ferenc elnöki megnyitó és záróbeszédeivel

19 vagyona a közszerzemény megállapításánál esetleg teljesen ügyeimen kívül marad. Tovább menő védelmet nyújt minősített dolus esetében a 73. §. : ha a házastárs a házasság ideje alatt vagyonát a másik házastárs közszerzeményi követelésének kijátszására irányuló szándékkal nagyobb mértékben apasztja, mint amenynyit külön vagyoni illetősége kitesz, a másik házastárs a közszerzeményben szenvedett vesztesége pótlására követelheti, hogy a közszerzeményi illetőségén felül e többlet fele a közszerzeményi követelés megnyíltakor a vétkes házastársnak akkor meglevő vagyonából neki kifizettessék. Ez a jog azonban, ha kötelesrészre jogosultak vannak, csak anynyiban érvényesíthető, amennyiben ez által a kötelesrész nem csorbul. Ezzel a korlátozással a 73. §. oda vezethet, hogy a vétkes házastárs a közszerzeményi jogában sértett másik házastársnak esetleg a házasság megszűntekor meglevő egész vagyonát köteles kielégítésül átengedni. A házasság megszűnte után szerzendő vagyonával azonban a 73. §. előfeltételei alatt sem felel: ily exorbitáns és a fennálló jogbaa is ismeretlen felelősség megállapítását a szerkesztő bizottság a házasság etikai természetével ellenkezőnek tartotta. Ehhez csatlakozik a 74. §., mely kimondja, hogy ha a közszerzeményi illetőség kiadására kötelezett házastárs a házasság ideje alatt élők közötti ingyenes juttatások által apasztotta vagyonát a 73. §-ban meghatározott szándékkal és mértékben, a másik házastárs — amennyiben a vétkes házastárs vagyonából nem szerezhet kielégítést —• az adomány fele részét az alaptalan gazdagodás visszatérítésének szabályai szerint és a 74. §-ban meghatározott közelebbi módozatok mellett a megadományozottól visszakövetelheti. Abban a kérdésben, hogy minő következményekkel jár, ha a házastárs a házasság ideje alatt valamely vagyontárgyat a másik házastársra átruház, vagy a másik házastársnak közszerzeményi illetőségét meghatározott összegben vagy meghatározott vagyontárgyra nézve szerződéssel elismeri (65., 66. S-ok), a II. tervezet lényegileg a I. tervezetet követi. A halál utánra halasztás intézményét a II. T. azzal az 19 2*