Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 7. kötet (49-55. füzet) (Budapest, 1913)

1913 / 49. szám - A polgári törvénykönyv tervezete. [Előadások] a Magyar Jogászegylet 1913. évi május hó 25. napján tartott teljes-ülésén. Nagy Ferenc elnöki megnyitó és záróbeszédeivel

16 ezzel lényegileg egyenlő — a körülményeknek és a szemben álló érdekeknek gondos mérlegelésével a saját lelkiismeretéből merítse, remélhetőleg hathatósan hozzá fog járulni, hogy a jog az élettől el ne távolodjék és a jelenkor nagy gazdasági és szociális ellentétei között kiegyenlítő funkcióját sikerrel végezhesse. Hogy a szerkesztő- bizottságnak mennyiben sikerült az újítás és a konzervatizmus, a szigor és az enyheség között megtalálni a helyes középvonalat és harmóniába hozni azokat a különböző szempontokat, melyek a jogviszonyok rendezésénél figyelembe voltak veendők, azt a kritika fogja eldönteni és azt részben talán már azon szemelvények alapján fogja a tisztelt Teljes Ülés megítélhetni, a melyeket most a II. tervezet különböző részeiből bátor leszek bemutatni. I. Személyi cs családi jog. A szerkesztő-bizottság nem fogadta el azt a több oldalról pártolt indítványt, hogy a teljeskorúság korhatára szállíttassék le a 21-ik évre, hanem fenntartotta a 24 éves korhatárt, abból indulván ki, hogy a mi speciális hazai viszonyaink annak leszállítását még nem engedik meg. Ellenben újítás a II. tervezetben, hogy a házasságkötéssel nemcsak a nő, hanem a férfi is teljeskorúvá lesz (2. §.). A szerkesztő-bizottság azt tartotta, hogy fennálló jogunkat aggálytalanul lehet ily irányban továbbfejleszteni, mert ugyanazok a szempontok, amelyek a nőre nézve indokolják, hogy a házasságkötéssel önjogúvá váljon, a férfira nézve is állanak. Minthogy azonban a házasságkötés ténye nem érintheti az olyan birói ítélet hatályát, mely a házasulóra nézve megállapította, hogy kellő értelmi fejlettséggel még nem bír: a II. T. a házasság teljeskorúsító hatása alól kivételt tesz azokra nézve, akiknek kiskorúsága meg van hosszabbítva. Azon többi változtatások közül, amelyeket a szerkesztőbizottság az I. tervezet személyjogi részén tett, még felemlíthető, hogy míg az I. T. csak bizonyos meghatározott személyiségi jogokat véd, addig az új szövegben a személyiség védelme egységes formulával általánosítva van (22. §.). 16