Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 6. kötet (41-48. füzet) (Budapest, 1913)

1913 / 41. szám - A jogismerés kötelessége. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. évi dec. hó 16-án tartott teljes ülésében. Berger Miksa és Márkus Dezső felszólalásaival

1!) bizonyosan egészen helytelenül cselekszik. Mindenesetre baj háramlik azonban reá, akár cselekszik, akár nem. Ennek oka a jog természetében rejlő formalismus. Mely a jogrendnek a jogászok általi megteremtéséből származik. A jogászok gondolkozása ugyanis egy irányban túlságosan kifinomodott s kicsiszolódott arra, hogy a nem jogászokkal szemben tudományuk ne váljék öntudatlan összeesküvéssé a laikusok ellen. B) A jog formalismusa. A jogismerésnek két alakja van: a) az anyagi jogszabály ismerete; b) a jogilag körülírt jogintézmények s jogfogalmak ismerete. A jog s az erkölcs sokszor találkozik, de csak általános elveiben, a jogintézmények és jogfogalmaknál a részletes szabályok azonban az erkölcscsel nem mindig. A magánjog és az erkölcs fogalmai ritkábban fedik egymást, mint a büntetőjog és az erkölcs. Ennek oka pedig az, mert a jogügyletek, mint magánjogi megnyilatkozások, rendszerint szigorúan körülírt alakban kell, hogy megjelenjenek. E megnyilatkozásokban a jog nem a szándékot, az akaratelhatározás indokait, a czélt vizsgálja, hanem csak a jogmegállapította külső formákat. Minden jogügylet részére határozott külső formát ír elő a jog s így a jogász csak ezt a külső formát vizsgálja. Ezért a jog s az élet közt nem lebet meg az a szigorú kapocs, melynek lennie kell. Az élet döntő fordulatai nem a formákon múlnak, a jogügyletek pedig épen ezeken. Az életnek, vagy mondjuk a hétköznapi felfogásnak a jogélettől való különbözősége e szerint a jognak két hiányosságán múlik: a) az indok, szándék, czél stb. figyelmen kívül hagyásán; b) a jogügyleti formák kötöttségén. Az első hiány a második szükségszerű következménye. Ilyenképen a jogügyletek czélja és anyagi hatása mindig a külső formától függEnnek a következménye, hogy a jog csak sablont ismer, az egyes eset és az egyén csak az általános egy száma. Az egyen esetek individualizácziója teljesen hiányzik. Mindent elnyel a forma. Ezzel szemben azt mondják, hogy a jog nem lehet el formalismus nélkül. Mert formalismus pl. a törvényes időhatározás. Igaz, hogy az, de mégis nagy kérdés, hogy szük19 2*