Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 6. kötet (41-48. füzet) (Budapest, 1913)

1913 / 41. szám - A jogismerés kötelessége. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. évi dec. hó 16-án tartott teljes ülésében. Berger Miksa és Márkus Dezső felszólalásaival

] 1 Ez a kényelmi szempont az uralkodó osztály uralmát czélnak, a jogrendet magát eszköznek tekinti. Igaz ugyan, hogy bajosabb az olyan jogrend fentartása, melynek némelyek általi sértése nem tekinthető sértésnek, de mégis fentartható. A rómaiak is fentartották jogrendjüket, jóllehet a jog nem tudásával védekezhettek : a) a kiskorúak, b) bárki, ha a törvényt a jogász sem értette, c) a nők, d) a katonák; e) a műveletlenek.* A kánonjog sem követeli meg a jogszabály ismeretét, s nem követeli meg a modern büntetőjog sem, vagy nem követeli meg a belátásnak azt a nagyobb fokát, a mely a jogismerés kötelességével egyenlő következményű, mert nem a jogszabály létének, hanem következményeinek ismeretében áll a jogszabály ismerete. A jogszabályoknak az alávetettek igában való tartására alkalmas volta ma homályos. E homályt a törvény előtti egyenlőség, a demokráczia s más meg nem valósított jelszavak okozzák, a melyekből különösen a jogászok következtetéseket vonnak, de elfelejtik, hogy nincs sem egyenlőség, sem demokráczia. A jogászok előtt az ő külön gondolkozási módjuknál fogva a jogrend, a törvények, a jogszabályok önmagukért vannak, s önczélként működnek. így tehát minden zavaró elemet kiküszöbölni törekesznek. A jog nem tudása, mint figyelembe veendő körülmény pedig ilyen zavaró hatású lenne. III. A) Az igazságos fogalma. Az állam keletkezése idejében érvényre emelt jogszabályok s a ma uralkodó jogszabályok közt lényeges különbség nincs. A különböző osztályok egymásra erőszakolt szabályai ma is, úgy mint a múltban megvannak. Megvannak az eltérő gazdasági s műveltségi viszonyok, megvan a különböző jog s igazságérzés. * V. ö. Szerző : A törvény ismerési kötelesség a magánjogban. (Huszadik Század, 1907. II. 31. s köv. 1.) L4