Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 6. kötet (41-48. füzet) (Budapest, 1913)

1913 / 41. szám - A jogismerés kötelessége. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. évi dec. hó 16-án tartott teljes ülésében. Berger Miksa és Márkus Dezső felszólalásaival

15 Kunz Jenő1 szerint az igazságos legáltalánosabban a «helyes» fogalmának alkalmazása a jogra. «Az igazságosság összetett fogalom. Elemei : a jogilag feldolgozandó esetnek, felfogásunk szerint helyes logikai követelményei, (Ígértél, tehát teljesíts; vétettél, tehát lakolj) — az embernek, felfogásunk szerint, helyes érzületi követelményei (Shylock embertelen kötelezőjének nem szabad érvényt szerezni); és azon köteléknek, felfogásunk szerint helyes érdekei és követelményei, melynek keretébe, álláspontjára helyezkedünk». Ha ez a három elem összeütközik, akkor elsősorban a kötelék érdekei^ másodsorban az érzület s csak harmadsorban az eset logikai következményei döntenek. A kötelék érdekei azonban mindig a kötelékben uralkodók érdekei s így e fogalommeghatározás szerint is az államban igazságos az, a mi az uralkodó osztálynak érdekével találkozik. Ilyenformán azonban a jogos és igazságos fogalma azonosul, mert az uralkodó osztálynak megvan a módja arra, hogy a maga érdekének és felfogásának megfelelő szabályt kötelezővé is tegye. Az igazságos fogalmához azonban a kényszer, még ilyen közvetve sem tartozik. A kényszer a jog parancsának ismertetője. A jogi parancsban Kunz"2, szerint is benne van a hatalmaskodás. A jog kényszerrel fenyeget, az igazságosság azonban, ha öntudatlan : érzés, ha tudatos : meggyőződés. Jogot alkot a rablóvezér, a mikor csapatának eljárási módjait megállapítja, jogot alkot a nép, mikor forradalom útján elkergeti kormányát s újat tesz helyébe. Az első jognak semmi köze az igazságossághoz, a másodiknak sok lehet. A népnek igazságérzése azonban csak egyes nagyobb kérdésekben nyilvánul meg egységesen, a részletes jogszabályokkal a nép széles rétege nem foglalkozik. Olyan érthetetlen előtte a jog, mint bármely vallási vagy babonás parancs s a jogparancsok következményeit oly némán, vagy oly kifakadással tűri, mint a villámcsapást. S mégis azokban az 1 «A jog» lA. magyar jogászegylet könyvkiadó vállalata.) I. évf. I. k. 38. s köv. 1. 2 I. m. 43. I. 15