Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 6. kötet (41-48. füzet) (Budapest, 1913)

1913 / 41. szám - A jogismerés kötelessége. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. évi dec. hó 16-án tartott teljes ülésében. Berger Miksa és Márkus Dezső felszólalásaival

13 dalmi viszonyoktól. Az erőszakkal betörők, vagy erőszak által czéljaikra törők csak abban a mértékben érik el czéljaikat, a mily mértékben a termelés uraivá lesznek. Minden államban csak a gazdaságilag erősebbek uralkodhatnak. Ez uralom fegyveres erőszakoskodással indul, gazgasági és uralmi erőszakoskodással folytatódik s az engdelmességre való szoktatás révén keletkező tekintetélylyel kiegészül. Az államot alkotó csoport a maga jogi, erkölcsi, vallási, babonás, illem s más szabályait fogja tehát a leigázottakra alkalmazni s így a leigázottaknak mindezek heteronom parancsok lesznek. A mi mellett az uralkodó és a leigázott osztálylyá lett csoportnak lesznek még külön saját autonóm szabályai is. Világos, hogy az uralkodó osztály a maga külön szabályait követni fogja s a mennyiben ezeknek a leigázott osztályra való alkalmazása nem érdeke, külön az uralkodó osztályra vonatkozó szabályokká lesznek. Sok szabályt, csak a leigázott osztályra fognak alkalmazni és sokat különbség nélkül mindkettőre.1 D) Az uralkodó osztály. A leigázott osztálynak jogi> erkölcsi, vallási, babonás szabályait tehát csak annyiban fogja az uralkodó osztály tűrni, a mennyiben az ő érdekeibe nem ütközik. Ellenkezőleg olyan jogot, erkölcsöt, vallást, babonát kényszerít rá, a milyen az övé, vagy a milyen neki megfelel. Azok között a jogszabályok közt, a melyeket az uralkodó osztály ma az alsó osztályra ráerőszakol, az a legneve- 11 zetesebb, mely szerint a jogot mindenkinek ismernie kell. Ez az elv az ember természetéből foly. Ugyanabból a gondolatból fakad, a mely a más hitűt hitetlennek, a más erkölcsűt erkölcstelennek, a más illemüt illetlennek, a más műveltségűt műveletlennek mondja. Másrészt azonban kényelmi szempont is szól mellette. Ha mindenkinek tudnia kell a jogot, akkor nem kell sohasem kutatni, hogy csak ugyan tudja-e, s így annak állandó alkalmazása biztosítva van. 1 V. ö. Szerző: «A magánjog osztályjellege és az osztályköz magánjog.* (Socialismus II. évf. 358., 408., 489. és 520. 1. 13