Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 5. kötet (32-40. füzet) (Budapest, 1912)

1912 / 32. szám - Csődjogi vitás kérdések. Előadás a Magyar Jogászegylet 1912. február hó 24. napján tartott teljes-ülésén

14 4. a csődhitelezők osztályozásának kérdésével foglalkozni. Teszem ezt azért, mert a gyakorlatban rendszerint úgy alakul a helyzet, hogy a mit a tömeg hitelezőinek (tömegtartozások és tömegköltségek) * kielégítése után a külön kielégítésre jogosultak nagy serege el nem visz, az rámegy az előnyös I. osztályba sorozott hitelezők javára. Már az 1877-ben megalkotott német birod. csődtörvény abból indult ki, hogy az egyes hitelezőknek adott előnyös kielégítések hátrányosan befolyásolják úgy a csődügyek legombolyítását, mint a hitelviszonyokat és hogy ennek folytán a külön jogok lehető megszorítását kell szem előtt tartani. (Lásd Petersen-Kleinfeller: Konkursordnung f. d. d. Eeich II. kiadás 270. 1. és Wilmowski id. munka 264. 1.) Ezt a tendencziát követte a német csődnovella is. Itt is nagy tere van az igazságos és józan reformnak és csődtörvényünk 60. §-a által sincs kimerítve azoknak a sorozata, a kik külön törvények útján előnyös osztályba Boroztatnak. így: az 1881 :LX. t.-czikk (a végrehajtási eljárásról) 189. §-ában az ingatlanok vételárának felosztásánál állapít meg előnyös tételeket, az 1882: XVIII. t.-cz. (az ásványolaj-vámfelemeléséről és az ásványolaj-adóról) 39. §-a szerint az ásványolaj-adó csőd esetében az állami adókkal egy osztályba sorozandók, az 1899. évi XX. t.-cz. a szeszadóról stb. 9. §-a szerint a szeszadó csőd esetében a többi állami adóval egy osztályba sorozandó, az 1899: XXV. t.-cz. az állami italmérési jövedékről, a * A tömegtartozásokra nézve lásd többek között: 1898. évi II. t.-cz. (a munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozásáról), a melynek 45. §-a szerint a munkaadó csődjében a munkásnak a munkaszerződésből eredő összes követelései tömegtartozásnak tekintendők, az 1899. évi XLI. t.-cz. (a vízi munkálatokról, az út- és vasútépítésnél alkalmazott napszámosokról és munkásokról), a melynek 21. §-a szerint a munkaadó csődjében a munkások összes követelései a tömeg tartozásának tekintendők, 1900. évi XVIII. t.-cz. (az erdőmunkásokról), a melynek 19. §-a szerint a munkaadó csődjében a munkások összes követelései tömegtartozásnak tekintendők. 14