Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 4. kötet (27-31. füzet) (Budapest, 1912)

1912 / 27. szám - A felülvizsgálatról a polgári perrendtartásban. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. évi február 18-iki teljes-ülésén Nagy Ferenc, Borsitzky Imre, Csapó Ferenc, Plósz Sándor felszólalásaival és az előadó zárószavával

7 biró az alsó bírónak e téren tett helytelen megállapítását megjavíthassa. A gyakorlatban visszás, hogy a felülvizsgálati bíróságnál a legtöbb vita a körül forog, hogy ezek a kérdések felülvizsgálhatók-e vagy nem ós mig az egyik tanács az ilyen kérdéseket könnyedén felülvizsgálja, a másik tanács állítólag vérző szívvel hárítja el magától az általa észlelt hiba kijavítását. Ez az állapot sem a jogbiztonságnak, sem a bíróság tekintélyének nincs hasznára. Az új polgári perrendtartás mindezek következtében egy lépéssel előbbre viszi a fejlődést, a felülvizsgálat szabályozásánál egyáltalán mellőzi azt a szabályt, hogy a felülvizsgálatnak a jogkérdésre kell szorítkoznia és ennek helyébe a szabályozás középpontjába azt a tételt helyezi, hogy a felülvizsgálati bíróság a felebbezési bíróság ítéletét az abban előadott tényállás alapján vizsgálja felül. Ennek a gondolatnak fonalán az új polgári perrendtartás a felülvizsgálati rendszert következőkép építi ki. A felebbezési bíróság előtt megállapított tényállás a felülvizsgálati eljárásban rendszerint irányadó, azonban azt is meg lehet támadni. Ha a fél nem támadja meg, akkor a felülvizsgálati bíróság ennek a tényállásnak alapján indul el. A tényállást azonban nem lehet korlátlanul megtámadni. A perrendtartás 534. §-a meghatározza azokat a korlátokat a melyek közt a tényállás a felülvizsgálati eljárásban megtámadható. Valamely tényállítás valósága vagy valótlansága tekintetében az alsófokú bíróság megállapítása csak úgy támadható meg, ha annak megállapítása jogszabálysértéssel történt, az iratokkal ellenkezik, vagy nyilván helytelen következtetésen alapszik. Ennek a megtámadásnak azonban — még ha czélt is ér — nem mindig az a következménye, hogy a felülvizsgálati bíróság maga változtatja meg a tényállást. A felülvizsgálati bíróság abban az esetben, ha bizonyításfelvétel és bizonyítékok mérlegelése nélkül teheti, maga is megjavíthatja a tényállást. Ha azonban bizonyításfelvétel és bizonyítékok mérlegelése szükséges, akkor az ítéletet feloldja és a felebbezési bíróságot további eljárásra és újabb határozathozatalra utasítja. A perrendtartás 5o4. §-a tehát az egész felülvizsgálati 7