Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 4. kötet (27-31. füzet) (Budapest, 1912)

1912 / 27. szám - A felülvizsgálatról a polgári perrendtartásban. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. évi február 18-iki teljes-ülésén Nagy Ferenc, Borsitzky Imre, Csapó Ferenc, Plósz Sándor felszólalásaival és az előadó zárószavával

8 eljárásnak centrális pontja. És én azt hiszem, hogy egyrészt megadja a felülvizsgálati bíróságnak a módot, hogy minden sérelmet, a melyet a feleken ejtenek és a mely még a harmadik fokon orvosolható, orvosolja, de egyszersmind biztosítékot nyújt az ellen, hogy a harmadfokú bíróság, mely előtt a bizonyításfelvétel, bizonyítékok mérlegelése, a tényállás teljes tárgyalása lehetetlen, nem fog túlmenni a tényállás felülvizsgálatában és megállapításában a kellő határon. Nézzük meg most közelebbről a részleteket és különösen azt, hogy miben tér el az új polgári perrendtartás a sommás eljárástól. A sommás eljárás felülvizsgálatot ad járásbirósági Ítéletek ellen száz koronán alul a törvényszékhez. Ezt most a perrendtartás mellőzi. Ezekben az esetekben a törvényszékhez felebbezés van nyilvános előadással. Ilykép a felülvizsgálati eljárás már csak a kir. Ítélőtáblák és kir. Curia előtt lesz. Abban a kérdésben, hogy milyen ítéletek támadhatók meg felülvizsgálattal, a perrendtartás szintén eltér némileg a sommás eljárástól. A sommás eljárás szerint ugyanis felülvizsgálattal megtámadhatók a törvényszéknek 400 koronán felüli értékű perekben hozott Ítéletei; ki van zárva a felülvizsgálat sommás visszahelyezési és birtokperekben. A perrendtartás ezt a 400 koronás értékhatárt 500 koronára emeli és a sommás visszahelyezési és birtokperekben is megengedi a felülvizsgálatot. Az 500 korona értékhatáron alul kivételt tesz a perrendtartás a részvénytársasági és szövetkezeti viszonyból származó perekben, valamint a szabadalmi jog, a védjegy és mintajog megsértéséből származó kártérítési perekben ; mindezekben a perekben a perrendtartás már száz koronán felül megengedi a felülvizsgálatot, a mit ezeknek a pereknek különleges jogi természete indokol. Hogy mely bíróság járjon el a felülvizsgálat kérdésében, ebben a perrendtartás nem tér el lényegesen a mai jogtól. Járásbirósági ügyekben — a mint azt az 1907 : XVII. t.-cz. megállapította — 2500 koronáig a kir. Ítélőtábla, azon felül a kir. Curia, a törvényszéki ügyekben pedig a kir. ítélőtáblának, mint felebbezési bíróságnak ítélete felett a kir. Curia gyakorolja a felülvizsgálatot. A mi a felülvizsgálat bejelentését illeti, ebben a tekintet8