Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 4. kötet (27-31. füzet) (Budapest, 1912)

1912 / 27. szám - A felülvizsgálatról a polgári perrendtartásban. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. évi február 18-iki teljes-ülésén Nagy Ferenc, Borsitzky Imre, Csapó Ferenc, Plósz Sándor felszólalásaival és az előadó zárószavával

23 Ha pedig mondhatja, akkor elhagytuk a jogkérdés területét, a mint hogy a perrendtartás az egész felülvizsgálati fejezetben nem mondja azt, hogy a bíróság a jogkérdésre köteles szorítkozni. Ha pedig nem mondja ezt, hanem egy más tételre helyezi a súlyt, t. i. a ténymegállapításra, akkor azt hiszem a magyarázónak is abból kell kiindulnia, hogy nem ez a lényeges, hanem az, hogy a tényállás köti a felülvizsgálati bíróságot. Hogy ebből a tényállásból micsoda ténybeli vagy jogbeli vagy más köztapasztalati következtetéseket von, erre nézve az új törvény neki szabadon hagyja a teret. Külömben azt hiszem, hogy a lényegben nincs is köztünk eltérés. Hiszen Ő Exczellencziája is kiemelte azt, hogy a nyilvánvaló hibákon segíteni akart a perrendtartás a ténykérdés felülvizsgálatával. Egy másik kérdés azonban, a mi itt fel lett vetve és mire nézve nem szeretnék félreértést hagyni: ez az okiratok értelmezésének felülvizsgálata. Egyszer már ezt a kérdést tárgyaltuk e körben és erről egész irodalom van. Mindegyik német novellánál javasolták, hogy vegyék be a felülvizsgálat körébe; nálunk is javasolták. Elhagytuk, mert ez részben benne van a felülvizsgálat általános szabályában, részben azonban, és erre súlyt helyeznék, mert ily rendelkezés a törvényben helytelen volna. Azt mondotta Borsitzky kolléga úr, hogy ilyenkor nincs is semmiféle mérlegelés. Engedelmet kérek, hisz a perrendtartás 318. § azt mondja, hogy olyan magánokirat bizonyító erejét, mely nincs a 317. §-ban megszabott alakban kiállítva, a bíróság a 270. § szerint szabadon mérlegeli. Ott van az okirat. Bizonyos, hogy a fél a benne foglalt nyilatkozatot tette. Ha azonban egy földmíves tesz egy nyilatkozatot, az egészen más, mintha egy ügyvéd teszi ugyanazt. Ugyebár a bíróság köteles mérlegelni, hogy az okirat mennyiben bizonyít. Hogy ezt megtehesse, kell hogy a kiállítót maga előtt láthassa, kell hogy kihallgassa, hogy ismerje értelmiségének fokát. Ez ki van zárva a felülvizsgálati bíróság előtt. A kérdés többnyire nem is a körül forog, hogy az okirat hogyan értelmezendő, hanem hogy a jogügylet hogyan létesült. Pl. előzetes tárgyalások folytak egy ügylet körül. Ké23