Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 4. kötet (27-31. füzet) (Budapest, 1912)

1912 / 27. szám - A felülvizsgálatról a polgári perrendtartásban. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. évi február 18-iki teljes-ülésén Nagy Ferenc, Borsitzky Imre, Csapó Ferenc, Plósz Sándor felszólalásaival és az előadó zárószavával

24 Bőbb létesül okirat. Az okirat dönt, azonban magyarázásra ezen előzetes tárgyalások igenis felhasználhatók. Már most, hogyan állapítsa meg a felülvizsgálati biró ezt a nélkül, hogy az egész bizonyítási matériát felülvizsgálná ? Külömben magam is azon az állásponton vagyok, hogy az értelmezési kérdések többnyire jogkérdések. A mennyiben azonban jogkérdések, sőt az új perrendtartás szerint a mennyiben a köztapasztalat kérdései, pl. hogy bizonyos szó alatt bizonyos körülmények közt mit kell érteni, annyiban igenis revizibilisek. De azt mondani általában, hogy az okirat éitelmezése felülvizsgálható a felülvizsgálati eljárásban minden irányban, ezt eddig mind a német perrendtartás, mind a mi perrendtartásunk mellőzte, és azt hiszem helyesen. így tehát csak azt mondhatjuk, hogy a mennyiben az okirat értelmezése az 534. § alapján felülvizsgálható, annyiban felülvizsgálható, a mennyiben azonban bizonyítékok mérlegelésére van szükség, annyiban nem esik felülvizsgálat alá. Plósz Sándor: Félreértett szavaim helyreigazítására kérek szót. Nem is mondtam, hogy ellentétes álláspontot foglalok el, csak pár vonással akartam a képet markánsabbá tenni bizonyos irányban és talán ebben az irányban nem volt felesleges felszólalásom. Nagy Ferencz elnök: Ismételve köszönetet mondok az előadó úrnak és a felszólaló uraknak érdekes és tanulságos felszólalásaikért és az ülést bezárom. -24