Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 3. kötet (20-26. füzet) (Budapest, 1911)

1911 / 24. szám - Bosznia és Herczegovina államjogi helyzete s a bosnyák-herczegovinai tartományi illetőség. [Előadás] a Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatási jogi bizottságának 1911. évi február hó 24-én tartott ülésén

nyokhoz fűzték. A magyar törvényjavaslat pedig egyenesen ezekre az ősi kötelékekre hivatkozással czikkelyezi be az annexiót. Királyfi ebből azt a következtetést vonja le, hogy a magyar törvényjavaslat törvényerőre emelkedésével Bosznia és Herczegovina a magyar állam területévé lesznek. Ő Felsége az 1867:11. t. cz. beczikkelyezett királyi hitlevél szerint világosan kötelezte magát arra, hogy a visszaszerzendő régi magyar hűbéres országokat vissza fogja csatolni Magyarországhoz s ha a törvényhozás az 1867 : II. t. cz. eltörlése nélkül beczikkelyezi a magyar király suverain jogainak Boszniára való kiterjesztését, annak Magyarországhoz való visszacsatolása minden ez iránti külön kijelentés nélkül is, ipso iure bekövetkezik.1 Bosznia tehát a magyar közjog szerint magyar tartomány s Magyarország csak mint ideiglenesen fennálló tényleges állapotot ismeri el Boszniának Ausztriával való közös birtoklását. Az osztrák közjog viszont úgy tekinti Boszniát, mint Ausztriának és Magyarországnak a condominiumát. Ez az osztrák álláspont azonban Királyfi szerint egészen tarthatatlan. Condominiumot egy állam egyoldalúan nem hozhat létre, ahhoz a coinperiumot gyakorló valamennyi államnak a közös megegyezése szükséges; a magyar állam pedig nem akar condominiumot létesíteni Boszniában, azt a saját exclusiv dominiuma gyanánt tekinti. Mivel az osztrák és a magyar közjog álláspontja ebben a kérdésben lényegesen eltér egymástól, a nemzetközi szempontjából Boszniát a jelenlegi helyzet mellett Királyfi szerint vitás területnek kell tartani.2 Királyfinak ezeket a fejtegetéseit nem fogadhatjuk el. Az kétségtelen, hogy Magyarországnak Boszniára és Herczegovinára történeti jogai vannak s hogy ezeknek a történeti jogoknak az alapján a tartományok hovatartozásának végleges rendezésekor követheti azoknak Magyarországhoz való visszacsatolását. De az már nem fogadható el, hogy ez a visszacsatolás ipso iure, minden ez iránti külön kijelentés nélkül is 1 Királyfi: Az állampolgári jogviszonyok Bosuiában. Jogállam VIII. kötet 4C2!) és h. 1. 2 I. m. 432. 1. 188