Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 3. kötet (20-26. füzet) (Budapest, 1911)

1911 / 24. szám - Bosznia és Herczegovina államjogi helyzete s a bosnyák-herczegovinai tartományi illetőség. [Előadás] a Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatási jogi bizottságának 1911. évi február hó 24-én tartott ülésén

i Eleass-Lothringen mintájára birodalmi tartománynak sem nevezni: jogállása igen lényegesen különbözik a német Reichsland államjogi helyzetétől. Elsasa-Lothringen nem a német tagállamok közös tartománya, hanem a Németbirodalomnak a szövetséges államnak, mint a tagállamoktól különböző külön állami közületnek a tartományát képezi, a melynek a területe németbirodalmi terület, lakosai teljes jogú németbirodalmi polgárok, a kik ugyanazokat a politikai jogokat élvezik, mint a birodalomnak a többi polgárai. Ausztria és Magyarország között egészen más természetű az összeköttetés, mint a német tagállamok között; nem szövetséges államot alkotnak, hanem mint független és suverain államok unióban élnek egymással; nincs egy felettük álló magasabb állami közület, nincs osztrák-magyar szövetséges állam vagy osztrák-magyar birodalom s így nem lehet osztrák-magyar birodalmi tartomány sem. Osztrák-magyar birodalmi tartománynak tekinti Boszniát és Herczegovinát Lump, a boszniai alkotmány jogi természetéről szóló fejtegetéseiben.* Egy osztrák-magyar birodalomnak a fogalmából indul ki s éppen ezért arra az eredményre jut, hogy Boszniában úgy a törvényhozás, mint a kormányzat terén a birodalmi hatalom gyakoroltatik; a boszniai alkotmány s általában a boszniai törvények osztrák-magyar birodalmi jogot alkotnak s a boszniai tartománygyülés egy birodalmi parlament. Ezek a tételek a helytelen kiindulási pontnak képezik folyományát s emeli a helytelen kiindulási pontnak az elvetésével szükségképen elesnek. A magyar államnak — mint ismeretes — Boszniára és Herczegovinára történeti jogai vannak, a mennyiben ezek a tartományok régen a magyar királyok fennhatósága alatt állottak 0 Felségének a magyar miniszterelnökhöz intézett kézirata, valamint Bosznia és Herczegovina lakosságához intézett proclamatioja világosan utal is ezekre az ősi kötelékekre, a melyek dicső elődeit a magyar trónon ezekhez a tartomá' I)r. Kari Lamp : Die Rechtsnatur der Verfassung Bosniens und der Hercegovina vom 17. Február 1910. Archív des öff. Rechts. 26. kötet 288. és k. L 187