Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 3. kötet (20-26. füzet) (Budapest, 1911)

1911 / 20. szám - A bíró. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. április hó 30. napján Aradon tartott teljes-ülésén

15 nek a nélkül, hogy lemondván természetszerű feladatának teljesítésétől, a biró egyéniségét tegye meg az igazságszolgáltatás mérvadó tényezőjévé. Miben áll tehát tulajdonképen az a birói akarat, melyet mint a törvénykezés ép oly fontos, mint öntudatlan alkatelemét mindeddig csakis nyilvánulásaiban ismertettünk ? Ellenkezhetik a törvény akaratával vagy összeesik vele? A törvény mandatariusa szembe szállhat-e meghatalmazójával vagy ped g csak tolmácsolja e a biró a feleknek a törvény tulajdonképeni akaratát, mint a pap a hívőnek az Isten szándékát'? Sem az egyik sem a másik. A törvény ellen — contra legem — soha sem fordulhat a biró. A törvény mellett és a törvényen kivid — praeter legem — azonban a birói akarat érvényesülése egyik feltétele a törvény szerves fejlődésének, minden aggsági tünet távoltartásának és az élet tengerében folyton felmerülő szigetcsoportok jogi megszállásának. A törvényt a rendes, a typikus eseteknek hozzák, de a biró nem tagadhatja meg a jogsegélyt a rendkívüli esetekben sem. A törvény az egyszerű esetet tartja szem előtt, de a biró combi nált ügyletekben a jogi érdekek összeegyeztetésének nehéz munkáját végzi. A biró feladata ott kezdődik, hol a törvényhozóé végződik. A biró a törvényhozó eleven képviselője oly feladatok teljesítésénél, melyeket ez megoldani nem tud vagy nem akar. A törvény határozott rendelkezése mellett pedig a biró sem a törvény végrehajtója abban az értelemben, mint a bírósági végrehajtó az Ítéleté, hanem a törvényhozónak bele kell nyugodnia abban, hogy az élet csak akkor alkalmazkodhatok a szabályhoz, ha a szabály is alkalmazkodik az élethez. Mi az útja és módja annak, hogy a biró hű maradjon a törvényhez, a nélkül, hogy elhatározásainak önállóságát elveszítse? Hol kezdődik és hol végződik a birói akarat jogosultsága? Ezekre a kérdésekre csak akkor felelhetek, ha előzőleg tisztába hozom, mi az akarat és miben különbözik a birói akarat az akarat egyéb fajaitól? Az akarat érzelem, mely kielégítésének módja és következményeinek öntudatára jutott. Mi volt kezdetben? Az intellectualismus azt mondja: kezdetben volt az értelem. A tapasztalat es önmegtígyelés azon15