Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 3. kötet (20-26. füzet) (Budapest, 1911)

1911 / 20. szám - A bíró. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. április hó 30. napján Aradon tartott teljes-ülésén

12 ébredvén annak, hogy a biró kezének megkötése nem biztosítja annak hűségét és egyúttal hátrányára van az anyagi igazság érvényesülésének: lassankint az ellenkező hibába esett, mint a milyent előbb elkövetett. Teljes tétlenségbe merült oly körben, hol a társadalmi fejlődés rohamos üteme folytonos beavatkozását erkölcsi kötelességévé tette volna. A férj, ki előbb megfosztotta hitvesét egyéni szabadságától, nehogy avval visszaélhessen, most belátván eljárásának esztelenségét és rendszabályainak hiábavalóságát, a másik véglettel próbálkozik. Teljesen hitvesének nagylelkűségére bizza magát, s nehogy felkeltse a féltékenység gyanúját, nem is törődik nejének viselkedésével és életmódjával. Másodszor elhibázza a dolgot. Mert a nő mindig oltalomra szorul, önmagával szemben is, s az ki mindentől eltiltja és mindent megenged neki, egyaránt vét kötelességei ellen. A birót teljesen saját akaratára utalni legkevésbbé szabad napjainkban, hol a kísértés folyton környékezi. Az intellectualismust, mely a törvénybe veti hitét, felváltotta a voluntarismus, mely a bírótól vár mindent. Soha a társadalom bizalma nem fordult oly feltétlenül ós korlátlanul a biróság felé, mint egy korban, mely a törvény felsége mögött a többség erőszakát látja a kisebbséggel szemben. A bíróságra lehet hatni — innen ered a rokonszenv a jury iránt — de a törvényre nem, és ha a törvényben a szabályt látják megtestesítve, az ítélet még mindig számolhat a kivétellel — s ki nem tartaná a saját ügyét kivételesnek. Az iroda lom végül a bírónak a törvényhez és a tudományhoz való viszonyát a biró függetlenítése érdekében megindított hadjárat keretébe vonja. Igazán pártatlan csak az a biró lehet nézetük szerint, a ki teljesen független. Türhetlennek mondják azt a helyzetet, melynél a biró sorsa a politikai hatalom kezelőjének jóindulatától függ. Ki akarják tovább szabadítani a birót a törvény uralma alól, melynek szövege csak azokban az esetekben kötelezzen, melyekre világosan és félreéithetlen módon vonatkozik. De ki akarják vonni a tudomány tekintélye alól is, mely a törvény indokából annak szándékára ós a törvény szándékából annak szellemére következtet és az élettől idegen logikai constructio