Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 2. kötet (13-19. füzet) (Budapest, 1911)

1911 / 13. szám - A magánjog és a büntetőjog viszonya egymáshoz. [Előadás] a Magyar Jogászegyletnek 1910. október 30-án Kassán megtartott teljes-ülésén

4 ságukban gyökereznek, és csak ennek az összetartózandóságnak megőrzése, sőt megerősítése által tarthatók fenn és fejleszthetők. Hogy ezek előrebocsátása után rövid uton előadásom tulajdonképeni tárgyára, a magánjog és a büntetőjog közötti viszony megvilágítására térjek, én ebben az általános fejlődési processusban látom leginkább okát a büntetőjog ama sajnos eltávolodásának a magánjogtól, a melyet a tudományban, a törvényhozásban, az igazságszolgáltatásban és az igazságügyi administratio terén egyaránt észlelhetünk. Kétségtelen, hogy több részben a magánjog mívelése, helyes fejlesztése és szabályainak gyakorlati alkalmazása sem nélkülözhetik a büntetőjog ismeretét, szellemének, elveinek és egyes tételeinek figyelembe vételét. De sokkal nagyobb a két jog amaz érintkező pontjainak a száma, a melyeken kell, hogy a magánjog legyen a büntetőjognak vagy az alapja, vagy az irányítója, annyira, hogy ha a büntetőjog azt az alapot semmibe sem veszi, ha a magánjog kínálta iránytűt eldobja, elmaradhatlanok a törvényhozás terén a helytelen eredmények és az igazságszolgáltatásban a tévelyedések és oly határozatok, a melyek az általános jogérzetet ki nem elégítik. Ily érintkező pontokul — a sorrendre nézve a magyar büntető törvénykönyv rendszeréhez alkalmazkodva — csak a nevezetesebbeket fogom kiemelni: A hamis tanuzás és hamis eskü (Btk. XII. fej.) delictumát polgári ügyekben is lehet elkövetni; és mi sem természetesebb, mint hogy ezért az ily delictum tényálladékának, valamint a büntetés helyes mértékének megállapításánál, a büntetőjog nem ignorálhatja a magánjog szabályait a tanuzá& és eskü perjogi jelentősége, és annak a magánjogi érdeknek nagysága és fontossága tekintetében, a mely a hamis tanuzás vagy a hamis eskü következtében megsérül. A családi állásra vonatkozó több bűncselekményről (Btk. XVI. fej.) konkrét esetekben (pl. gyermeknek családi állasától való megfosztása, az ez által szándékba vett nyerészkedés, házassági bontó akadály elhallgatása) csak a családjog és a házassági jog ismeretének segélyével lehet alaposan ítélkezni. 4