Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 2. kötet (13-19. füzet) (Budapest, 1911)

1911 / 13. szám - A magánjog és a büntetőjog viszonya egymáshoz. [Előadás] a Magyar Jogászegyletnek 1910. október 30-án Kassán megtartott teljes-ülésén

5 Hasonlóan a gyermekülés (Btk. 284. §.) helyes megállapítása azoknak a szabályoknak helyes alkalmazásától függ, a melyeketa magánjoga ((házasságon kívül született gyermeki) fogalmára nézve felállít. Azt, hogy kiknek tartásáról köteles valaki gondoskodni, a magánjog határozza meg; és ezért ugyanennek szabályai szerint kell eldönteni azt, hogy gyilkosság vagy emberölés esetében a bűnös köteles-e és kinek részére köteles kártérítést adni (Btk. 292. §.). Lopást, rablást és sikkasztást csak ingó dolgon lehet elkövetni (Btk. 333., 344.. 355. és 370. §-ai). Ingó dolognak pedig ugyanazt kell minősíteni, a mit a magánjogban is annak értünk ; mivel az egyik ós a másik jog terén e tekintetben más-más meghatározások jogbizonytalanságnak és számos zavarnak válnak kutforrásává. Ugyancsak a lopás, rablás, sikkasztás, orgazdaság tényálladékának megállapításához egyedül a magánjog szolgáltatja a birtoknak és a bírlalatnak, különösen a birtok megszerzésének és elvesztésének, nemkülönben az elsajátítás jogtalan voltának fogalommeghatározását; és ennek a meghatározásnak rendkívüli nehézségei áthatnak a büntetőjog alkalmazásának terére is, maguk után vonván a judicaturában számtalan kételyt és egymásnak ellentmondó sok határozatot. A jogtalan elsajátítás (Btk. 365. s köv. §-ai) különböző fajait a találás, a gazdátlan dolog, a kincs, a tulajdon, a haszonélvezet, használat, zálog, visszatartási jog, tehát csupa magánjogi fejezetek szabályainak segítségével lehet csak felismerni és megérteni. A csalás (Btk. XXXI. fej., 1908: XXXVI. t. cz. 50. §.) megszámlálhatlan válfajai között csak az tud eligazodni, a ki a magánjog vagyonjogi részeit, különösen a vagyoni haszon jogtalanság kárra és károkozásra vonatkozó szabályait alaposan ismeri. Okirathamisítást bármily tartalmú közokirat készítése vagy tartalmának megváltoztatása által (Btk. 391. §.) és bármiigen magánokirat készítése vagy meghamisítása által (401. §.) lehet elkövetni; de a mennyiben a hamisításnak a 5