Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 2. kötet (13-19. füzet) (Budapest, 1911)

1911 / 13. szám - A magánjog és a büntetőjog viszonya egymáshoz. [Előadás] a Magyar Jogászegyletnek 1910. október 30-án Kassán megtartott teljes-ülésén

17 kül, hogy neki a már előbb történt eladásról tudomása lett volna, de a ki ezt a tudomást utóbb megszerzi s az ingatlant azután a tulajdonjog bekebelezésének megengedésével mégis eladja vagy jelzáloggal megterheli. Kifejtette azt a közreműködést, a melyet a birói gyakorlat büntetéssel sujt, azért, mert előidézte azt, hogy harmadik személy tulajdonjoga vagy jelzálogjoga jegyeztessék be a nyilvános könyvbe oly ingatlanra vonatkozóan, a melyet az első vevő kötelmi jogának eredményéül tulajdonul most már meg nem szerezhet, vagy csak jelzálogjoggal terhelten szerezhet meg. A büntető törvénykönyvnek a birói gyakorlatban gyökerező értelmében tehát ezt a második vevőt szintén bűnösnek kellene mondani az intellectualis okirathamisításban és ezért őt büntetni kellene. És ezzel a törvény ismét éles ellentétbe kerülne a magánjoggal. A magánjog szerint t. i. szabály az, hogy abban a kérdésben, vájjon a telekkönyvben bejegyzett jog megtámadható-e vagy sem, csupán a jogszerzés, tehát a telekkönyvi kérvény beadása idejében volt jó- vagy rosszhiszeműség jön szóba: mala fides superveniens non nocet. A büntető törvényből ellenben ez a megkülönböztetés ki nem olvasható ; ez az intellectualis okirathamisítás tényálladékának megállapításához csupán szándékos közreműködést kiván arra, hogy a nyilvánkönyvben valótlan tények, körülmények vagy nyilatkozatok bevezettessenek. Ez a szándékos közreműködés pedig az említett esetben megvolt. Megeshetnék tehát, hogy a polgári bíróság a telekkönyvi törlés végett indított keresetet elutasítja; mert a kinek javára a telekkönyvben a tulajdonjog be van jegyezve, a jogszerzés idején nem tudta, hogy ennek a szerzésnek valamely — szerintem állítólagos — jogakadály áll útjában, az a körülmény pedig, hogy ezt utóbb megtudta, tekintetbe nem jön; ellenben a büntető bíróság intellectualis okirathamisításban mondja ki bűnösnek azt, a kinek nyilvánkönyvi joga a polgári bíróság kijelentése szerint megtámadhatlan és a ki ezt a nyilvánkönyvi jogot épen a hamisnak bélyegzett okirat alapján jegyeztette be. Ebből azután a perújításra nézve egészen hasonló bonyo13 17 2