Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 2. kötet (13-19. füzet) (Budapest, 1911)

1911 / 13. szám - A magánjog és a büntetőjog viszonya egymáshoz. [Előadás] a Magyar Jogászegyletnek 1910. október 30-án Kassán megtartott teljes-ülésén

18 dalmak eredhetnek, mint a milyenekről a hamis esküről szólva megemlékeztem. Mindezekből pedig az következik, hogy az ingatlanok többszörös eladását és az eladott ingatlanok megterhelését helyesen — főleg a magánjog szabályait is figyelembe véve — sem mint csalást, sem mint intellectualis okirathamisítást nem lehet büntetni. A kérdéses fraudulozus cselekmény büntetést érdemel — ez kétségtelen; de hogy ez a büntetés törvényszerűen érje a tetteseket, előbb ki kellene tölteni a a büntetőtörvénykönyv abbeli hézagát, hogy annak a cselekménynek megbüntetéséről nem rendelkezik. Szűk keretek között mozgó előadásom nem tart igényt arra, hogy bárki is kimerítőnek tekintse. Annak tárgyait csak per summos apices érintettem, a gondolatokat, a véleményeket inkább csak jeleztem, okadatolva kellően ki nem fejtettem. Annyit azonban előadásom folyamán — úgy hiszem — sikerült kimutatnom, hogy a magánjog és a büntetőjog között úgy törvényhozásunkban, mint birói gyakorlatunkban mély ür tátong; hogy azok nemcsak nem támogatják egymást, hanem közönyösen, sőt gyakran úgy haladnak egymás mellett, hogy az egyik a másikban versenytársát látja; és hogy a büntetőjog nem fordul a magánjoghoz azokért a tanításokért és útmutatásokért, melyek nélkül kellően nem fejlődhet, nem veszi figyelembe a magánjognak azokat a tételeit és szabályait, a melyeknek figyelembe vétele nélkül a saját tételei és szabályai nélkülözik az alapot és indokoltakká, meggyőzőkké nem lehetnek. Birói gyakorlatunkban ezek a sajnos jelenségek véle ményem szerint nem csekély részben a szakbiráskodás túlhajtott elvéből merültek fel, mely szerint a tisztán felebbviteli bíróságoknál a tanácsok alakítása körül el kell járni. A míg a törvényszékeknél az elnök az ügymenet sérelme nélkül ódahatni köteles, hogy a bíráknak nagyobb időközön belül alkalom adassék minden, vagy legalább több szakban működhetni, addig a kir. Curiánál a polgári vagy a büntető ügyek szakosztályába beosztott birót rendszerint állandóan kell alkalmazni s az áthelyezés csak kivételes; a kir. Ítélőtábláknál pedig a bírákat az egyik szakosztályból a másikba 18