Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 1. kötet (1-12. füzet) (Budapest, 1910)

1910 / 1. szám - Székfoglaló beszéd. A Magyar Jogászegylet 1909. évi deczember hó 12-iki közgyűlésén tartotta Nagy Ferencz

8 nyozzuk, ismerjük meg és hasznosítsuk, fog bennünket egy­úttal képessé tenni arra is, hogy még nagyobb részt vehessünk abban a nagy nemzetközi munkában is, a mely már év­tizedek óta megindult és a mely már eddigelé is oly szép eredményeket produkált. Ebben a nemzetközi munkában mi, magyarok, minden­esetre tudunk számot tevő tényező lenni. Az e téren eddig elért siker úgy a külföldön, mint ide haza, ezt eléggé bizo­nyítja. Hiszen nem kell másra mutatnom, mint arra, minő nagy hatással volt valamennyiünkre és minő tiszteletet szer­zett nekünk az, hogy a mult évben a világnak leguniverzá­lisabb jogászegylete, az International Law Association Buda­pesten tartotta a maga gyűlését és hogy ezen a gyűlésen a jog egyik terén alapelvek állíttattak fel, a melyek az egész világon a mi országunk fővárosával vannak összeköttetésbe hozva, a budapesti váltójogi szabályok. Azelőtt is, tudjuk, itt folyt le a nemzetközi börtönügyi conijressus, mely szintén szép eredményeket mutatott fel a börtönügy és a büntetőjog terén általában. Még előbb, körül­belül tíz év előtt a nemzetközi büntetőjogi egyesület con­gressusát tartották itt, a mely a legszebb eredményekkel zá­ródott és nagy haladást tanúsított a büntetőjog terén. Mindezekre nagy büszkeséggel tekinthetünk vissza. Meg vagyok győződve, hogy ez a nemzetközi érintkezés a magyar jogtudomány és a magyar jogélet haladására is határozottan hasznos és üdvös befolyást fog gyakorolni. Másik czélom, a melyet mindig szem előtt tartottam, az volt, hogy mint elméleti jogász arra törekedjem, hogy a gyakorlati élettel a legszorosabb, a legbensőbb összeköttetés­ben álljak. Mindig szemem előtt tartottam azt, hogy a jog­tudomány kat-exochen gyakorlati tudomány. A jogtudomány­nak nincs önczélja; arra szolgál, hogy a jog a társadalomban, az államban érvényesüljön és hogy ez az érvényesülés minél jobban elő legyen készítve és irányítva. Ez a jogtudomány egyedüli czélja, és a midőn ez kétségtelen, akkor arról be­szélni, hogy az elmélet nélkülözheti a gyakorlat útmutatásait, és megfordítva, hogy a gyakorlat el tud lenni elmélet nélkül: ez olyan beszéd, a mely oda vezet, hogy az elméletből meddő 8

Next

/
Thumbnails
Contents