Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 6. szám

VII. évfolyam. Budapest, 1908. márczius 15. 6. szám. MAGYAR JOGÁSZ-UJSÁG A JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYOK MINDEN ÁGÁT FELÖLELŐ FÉLHAVI FOLYÓIRAT JOGI SZEMLE. A bűntettesek személyazonosságának megállapítására napjainkban ujabb és ujabb módokat keresnek és találnak. A bertillonage-tól kezdve a fog, szem, haj, orr identifikácziójáig számos és számos változatát produkálták már az ahhoz értők a bűntettes személyazonosságának — nézelük szerint — feltétlenül biztos megállapítására. A bűntettes személyének megállapítási módjait most Imhofer egy uj módszerrel véli gazdagítani, a fülkagyló alakjának megállapítása utján. Joux Amadénak szavait idézi az „Archivs für Kriminal-Aníhropologie und Kriminalistik" egyik utóbbi füzetében : „Montre moi ton oreille, je te dirai qui tu es, d' ou tu viens et ou tu vas!" Imhofer szerint egy ily csodás szerv valamely személy kilétének és azonosságának megállapítására szerfelett alkalmas kell, hogy •legyen. Mégis nagyon kevés ember fog a fülről oly sokat és fontosat leolvashatni, mint Joux. Imhofer szerint mindenki igen könnyen megtanulhat egyéneket füleikről agnoskálni. Imhofer szerint ugyanis a fül porczból állván, leglassabban indul rothadásnak a holttesten és így tetemek felismerésére a legalkalmasabb. A fülkagylón ezenkívül szándékos elváltoztatásokat alig lehet eszközölni anélkül, hogy fel ne ismernék azt. Végül a fülkagyló alakja — amiként Imhofer mondja — atkáról fiúra rendkívül gyakran átörököltetik, ami a családi hovatartozás kérdésének megállapításánál igen fontos lehet. Nem akarunk vitázni, hogy valóban Imhofernek igaza van e az előadottakban. Joggal kérdezhetnénk azonban, hogy az élő organizmuson van-e olyan valami, amely gondos vizsgálat után nem teljesen individuálisnak és karakterisztikusnak tekinthető ? * Már megemlékeztünk arról, hogy Németországban a fiatalkorúak bíróságainak eszméje rohamosan hódit. Emiitettük, hogy Frankfurtban a törvényszék keretén belül alakult meg ilyen biróság, amelyet Köln, Düsseldorf akképen követ, hogy a schöffen-biróságok megbatározott osztályába utaltatnak az ilyen ügyek, ahol is gyámsági és gondnoksági ügyekben kipróbált bírák elnöklete alatt intéztetnek el. Ezzel a szó valódi értelmében nem teremtették meg a fiatalkorúak bíróságát. Mert ez alatt egészen más intézményt kell érteni. Mégis megtörténtek ezzel is az első lépések az igazi czél felé azon az uton, amelyen Amerika, Anglia és Norvégia is haladt. A fiatalkorúak bíróságát első sorban is a büntető-biróságoktól teljesen el kellene választani. Minden — megfelelőleg alakítandó — kerületben külön biróság volna konstituálandó, amely gyámsági ügyekben is járatos, hivatásos bíróból, illetve árvaszéki ülnökből és még két laikus tagból (esetleg tanítóból és orvosból) állana. Feladata e bíróságnak első sorban az illető kiskorúnak nevelése és javítása, bűnözése esetén pedig megbüntetése volna. Iskolaköteles gyermekeknél a fogházbüntetés teljesen mellőzendő lenne. Természetesen mindez csak törvényhozási uton volna megvalósilható. A különböző foglalkozási ágak kereseti viszonyai felől pontos adatokkal nem rendelkezünk. Talán ha az uj tervbe vett progresszív rendszerű adó behozatnék, ugy a kötelező s ellenőrzött jövedelembevallás utján pontos tájékozást szerezhetünk majd hazánk főbb foglalkozási ága jövedelmeinek nagyságáról. E kérdés azért tolult most elénk, mert Németországban utóbb oly mozgalom indult meg, mely szerint a német pénzügyminisztérium egy ily irányú statisztikai kimutatás évenkénti közzétételére köteleztessék. Természetesen a kizárólag statisztikai czélból keresztülvitt adatgyűjtés, az igazbevallás minden szankeziója nélkül, mit sem érhet! A jövedelemeltitkolás az emberi gyengék közé tartozik még azon esetekben is. ha nem adókirovás czéljából történik az! Nálunk van ily irányú statisztikai adatgyűjtés, de természetesen a hitelességre való jogosultság teljes hiányával! Ausztriában azonban már több-kevesebb hitelre tarthatnak igényt az osztrák pénzügyminisztérium évente nyilvánosságra adott közleményei, melyek közül bennünket különösen az osztrák ügyvédek és közjegyzők jövedelmei érdekelnek: E szerint 4910 ügyvéd és közjegyző közül 1898 ban Ausziriában 1932 3600 és 7200 korona közötti jövedelemmel bírt. 971-nek 7200 és 12.000 korona között volt a jövedelme. 646-nak jövedelme a 12.000 koronát meghaladta. 1357-en 3600 koronán alul kerestek. Valóban csak az ez irányú pontos adatgyűjtés utján volna megállapítható, hogy az ügyvédség gazdasági fejlődése ezután mely irányban kell hogy haladjon.