Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 4. szám - Prostituczió és bűnözés

4. sz. Magyar Jogász-Ujság 53 törvénynek a védelem szempontjából lényeges rendelkezését sértette meg.1) Más esetben, de szintén felülvizsgálva a fegyverszakértő kihall gatásának szükségességét, ugy találta a Curia, hogy az ezekkel bizonyítani kivánt ténykörülményekre az esküdtek az orvosszakértők véleményéből kellő tájékozást nyertek már s ezért a panaszt elutasította.2/ Hasonlóképen elutasít tátott a semmiségi panasz, melylyel a védő azért élt, minthogy a biróság megtagadta az igazságügyi orvosi tanács szakvéleményének beszerzését; ugyanis a szakértők véleményében ellenmondás vagy eltérés nem volt észlelhető.3) Megsemmisítés, mikor a biróság elutasította a védőnek egy községi bizonyítvány felolvasására vonatkozó indítványát, a mely okiratban a községi elöljáróság a jogos védelemre hivatkozó vádlottat jellemzi s a mely okiratot a védő azért akart az esküdtek elé tárni, hogy azok a vádlott védekezését kellőleg méltathassák, lelki állapotára következtetést vonhassanak.4) Azt a már fennebb mondottak után alig kell mégegyszer külön kiemelni, hogy csakis lényeges körülményre vonatkozó bizonyítást kell a bíróságnak felvennie. Lényeges mindaz, ami az ügy elbírálása szempontjából jelentőséggel bír. És pedig nemcsak a delictum tényálladéka jön itt tekintetbe, hfanem a büntetés mértéke is Elutasítása a semmiségi panasznak, mikor a tanukkal bizonyítani kivánt körülményt a Curia is lényegtelennek itélte: 1907. évi jan 8 án 123. sz., 1907. évi jan. 22-én 668. sz. Hasonló képen elutasítás, mikor hatóság ellen való erőszak esetén a védő annak bizonyítására vállalkozott, hogy a sértett végrehajtó nem járt el szabályszerűen, mely bizonyítás felvételét a biróság megtagadta, mert az állitó'agos szabálytalanság sem fosztja meg a végrehajtót hivatalos jellegétől s nem jogosíthatta fel vádlottat önhatalmú fellépésre s tettlegeskedésre. °) A kérdezési jog terjedelmére vonatkozik a következő döntés: A védi azt panaszolta, hugy a tanúhoz oly kérdések is intéztettek, melyek a vádlottnak előéletére vonatkoznak. A Curia a panaszt elutasította. 6J A vád ugyanis az volt, hogy a vádlott meggyilkoltatta a házastársát. Midőn e cselekmény lélektani rugóját kutatva, a vádló a tanukhoz abban az irányban intézett kérdéseket, hogy a vádlottnak volt-e a gyilkossal vagy mással szerelmi viszonya, nem lehet mondani, hogy oly irányú kérdések tétettek föl, melyek az ügygyei mi összefüggésben sincsenek s valakinek a becsületét szükség nélkül sértik, mert a várt feleletek eshetőleg világosságot i) 1906. évi nov 22-én 10.343. sz. 2j 1906. évi decz. 20 áa 11.286. sz. 3) 1907. évi jan. 22-én 668. sz. *) 1907. évi febr. 1-én 1018. sz. 5) 1907. évi jun. 12 én 5690. sz. 8) 1906. évi decz. 5-én 10.762. sz. vethettek azon okokra és körülményekre, melyek a vádlottat a vádbeli cselekmény elkövetésére indíthatták. Ennélfogva a kérdezés nem ütközik a Bp. 307. § ába, de különben sem volna oly szabálytalanság, melyet a törvény semmisség terhe alatt ítélt. JOGÉLET. /\ Prostituczió és bűnözés. A kriminalanthropologia egyik legérdekesebb fejezete a prostituczió és a bűnözés egymásra való hatásával s a prostituta bűntettesek jellemzésével foglalkozik. Az idevágó tanulmányok eredményét kitűnően foglalja össze Angiolella volt nápolyi egyetemi tanár „Manuale di antropológia criminale" czimü munkájában, amelynek nyomán a következőkben ismertetjük az érdekes témát. A prostituczió az emberiség egész eddigi életén keresztül meg nem szűnt s annak a léte a különböző korszakokban használt ellenszerek s a vallási, művelődési, társadalmi stb. viszonyok daczára is, csupán kisebbnagyobb ingadozásokon ment keresztül. E tény azt mutatja, hogy a prostituczió épen ugy, mint a bűnözés, külső és szocziális hatásoknak van alávetve s alapja élettani, illetve szervezeti elemeken nyugszik. Mint a bűntett, ugy a prostituczió is, az ősember hajlamaira vall, illetve azokban gyökerezik, amelyiket a czivilizáczió többé-kevésbé módosithat ugyan, de végképen el nem fojthat, a latin költő szerint: „naturam expellas furca, tamen usque recurret." Maga a kereszténység is, amely a castitast legfőbb erény gyanánt magasztalta, sem volt képes kiirtani a prostituczió gonosz csiráját. Sőt az ókori vallások épen ugy szankczionálták a piostitucziót, mint az emberölést és a lopást. A poligám és poliandrikus életet folytató állat vérszomjas; ilyen a primitív ember is. S az egyén, akit a szervezet specziális körülményei megakadályoznak abban, hogy a czivilizáczió fejlődésével lépést tartson s a sexuális életet szabályozó szokásoknak magát alávesse, a prostitucziót melengeti. A kriminálanthropologusok elsősorban a prostituták szervezeti anomáliáit vizsgálták. E vizsgálódásokból kitűnik, miszerint a prostituták hajzata, — a legtöbb esetben — dus; átlag 30°/o nak férfi hangja van. Gyakori náluk a klitoris és a vagina túltengése; ez utóbbi sokszor többé-kevésbé széles, ami azonban nem annyira a mesterségük gyakorlásából, mint inkább a velük született alakulásból származik. A prostituták fizionomiája — általában — kevésbé csúnyább, mint a női bűntetteseké, ami különben — mint Lombroso is mondja — igen természetes, minthogy náluk a szépség darwini jellemvonás, professzionátus kellék; a csúnya nők ellenben kevesebb kísértésnek és csábitásnak vannak kitéve, mint a szépek. Büntettesi typust ritkán (10%) találunk közöttük. Arczkifejezésük többnyire merész; szemükből az érzékiség sugárzik; ajkuk vastag és duzzadt; sokszor azonban bárgyú, kifejezéstelen arczot, sőt merev, kancsal szemet is találunk nálok. Fájdalmi érzésük rendesen tompult, ami azon könnyüségben és közönyösségben nyilvánul, amelylyel az ilyen nők a sebészeti műtőieknek alávetik magukat. Általában véve, azt mondhatjuk,