Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 4. szám

4 sz. Magyar Jogász-Ujság 51 elmélet, sem a gyakorlat nem igen tárgyalja. Pedig lényeges és fontos annak ismerete : mit jelent a jogerős Ítéletnek itélt dologként való hatálya. A kiinduló pont az, hogy a birói jogvédelem, melynek egyik eszköze a polgári per, arra szolgál, hogy az állami oltalomra szoruló alanyi jog terén beállott bizonytalanság helyébe bizonyosság teremtessék. A polgári perben hozott birói ítélet, (mindig a per érdemében hozott ítéletre gondolunk), ha jogerőre emelkedik, ezt a bizonyosságot a7,zal létesiti, hogy a perbeli felek és azok jogutódai közt a keresetbe vett jog abban a terjedelemben és abban az állapotban, ahogy azt a bíró elbírálta, többé ujabban bírói döntés tárgya nem lehet. A felek ugyan indíthatnak pert ugyanazon jog felett, azonban a biró, ha akár hivatalból is észleli, hogy az ujabb keresetben érvényesített jog azonos a már egyszer jogerős ítélettel eldöntött joggal, a felett a jog felett ujabb érdemleges ítéletet nem hozhat. Ámde ugyanaz a jog többféle állapotában vagy különböző terjedelemben kerülhet birói döntés alá. Ily esetben micsoda annak a mérve, hogy itélt dologgal állunk e szemben vagy sem ? Erre a kérdésre szabatos feleletet kapunk, ha figyelembe vesszük a következőket: A polgári per tárgya valamely alanyi magánjog, vagy mivel a perben ez a jog kapcsolatban valamely más személylyel kerül elbírálás alá, ugy is mondhatjuk, a polgári per tárgya valamely magánjogi jogviszony. Ez a jogviszony azonban nem tetszés szerint tehető a polgári per tárgyává, hanem csak akkor és abban a mérték ben, a mikor s a mily mérvben oltalomra szorul. Azokat az eseteket, a mikor polgári per az oltalomra szoruló magánjogi jogviszony védelmére a jogosult félnek rendelkezésére áll, a polgári perjog határozza meg, s pedig a következőképen : a polgári per, mint jogvédelmi eszköz, igénybe vehető, ha az a fél, a ki valaminek teljesítésére, abbanhagyására vagy tűrésére van kötelezve, ennek nem tesz eleget; de még előbb is, mielőtt a kötelezett fél teljesíteni, abbahagyni, vagy tütni tartoznék, indítható polgári per, ha a kötelezett fél oly magatartást tanusit, mely sérti a jogosítottnak azt az érdekét, hogy magát jogában biztosítottnak érezhesse. Az első esetben a per teljesítésre (beleértve a teljesítés tágabb fogalmába a tűrést, abbahagyást is), a második esetben megállapításra fog irányulni. Ugyanazon jog lehet tehát előbb a megállapítási és azután a teljesítési per tárgya. Sőt lehetséges, hogy ugyanaz a jog egyik perben csak bizonyos részében tétetik annak tárgyává. így a megállapítási perben kérheti a felperes a kölcsönnek mint létező jogviszonynak birói megállapítását, a teljesítési dérben csak a kamatokat követeli. Utóbbi esetben tehát csak a peresitett kamatok erejéig dönt a biró, tehát a per tárgya a kölcsön lesz ugyan, de csak a meghatározott kamatösszeg korlátai közt. Ha tehát utóbb a hitelező a tőkét perli, az adós a jogviszonyt az egész kölcsönre nézve vitássá teheti, mert hisz az jogerős birói ítélettel még nincs eldöntve, hogy a kölcsönszerződés alapján adós a tőkével tartozik, hanem csak egy bizonyos időtartamra terjedő kamat tekintetében van jogerős itélet. Vagyis a perbe vitt jog a kereseti kérelem határai közt válhatik itélt dologgá. Már most vegyük azonban azt az esetet, hogy a hitelező a kölcsönnek mint a felek közti jogviszonynak fennállása iránt jogainak biztosítása végett indított megállapítási perben jogviszonyt megállapító ítéletet nyert és ez az itélet jogerőre emelkedett. Micsoda viszonyban lesz ez az itélt dolog a teljesitésre irányuló perrel Ebben az esetben a megállapítási perben hozott jogerős itélet a megállapítási per idejére vonatkozólag itélt dologként azt fogja dokumentálni, hogy a kölcsön a felek közt létesült és igy az adós a megállapításnak birói védelmére szorult és a jogerős ítélettel megállapított jogviszonyt ama terjedelemben, amelyben ebben az Ítéletben elbíráltatott, többé nem vitathatja s igy csak oly védekezéssel élhet, melynek ténybeli alapját a megállapítási itélet alapjául szolgáló per befejezte utáni időből származtatja. Mindezek nyomán a magunk részéről a Guria elvi kijelentése helyett ezt mondottuk volna: A polgári perben hozott érdemleges ítéletnek jogerőre emelkedésével itélt dologgá válik a per tárgyául szolgált jogviszony a kereseti kérelem határai között. Ebből következik, hogy az előző megállapítási perben a jogviszony létezését megállapító jogerős itélet itélt dolog erejével hat annyiban, hogy azokból az okokból, melyek alapján a megállapítási perben a megállapítás ellen védekezni vagy támadni lehetett volna, az utóbb indított perben a jogviszony létezését, illetőleg nem létezését vitatni és kétségessé tenni nem lehet. ** Az a tétel, hogy a Curia a semmiségi panaszt elbíráló határozatának meghozatalában kötve van az alsóbiróság ténymegállapításához, vagy miként azt a Bp. 437. §-a kifejezi, hogy a Curia határozatát az alsófok által megállapított tényekre köteles alapítani, csak cum grano salis helyes és jogszerű. Korlátozva van ez a tétel ugyanis azzal a szabálylyal, hogy a kúriai határozatnak ama tényeken kell felépülnie, a melyeket az alsó fok a törvény értelmében, az eljárási szabályoknak megtartásával, vagy legalább is nem semmiségi mértékű megsértésével állapított meg. A Curia igenis el van zárva a bizonyítás felvételétől s a bizonyító eszközök bizonyító erejének mérlegelésétől De hogy a bizonyítási anyag egybegyűjtése körül nem terheli-e az alsóbiróságot mulasztás vagy tévedés, | hogy különösen beszereztetett-e minden fontos-