Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 3. szám - A mohamedán büntetőjog

4-t Magyar Jogász-Ujság VII. évf. nek; 3. szükséges, hogy a lopott tárgy biztos helyen őrizett legyen, mert a mohammedán jogászok szerint juris et de jure vélelmezendő, hogy az, ami mindenki­nek a kezén forog, elévült dolog. Ez okból nem képez lopást a mohammedánok között a bazárok kapuin függő tárgyaknak az eltulajdonítása se. A mohammedán birói szervezet és eljárás. A birói hatalom gyakorolhatására a mohammedán jog szerint a következő kellékek képesítenek : 1. Kifogás­talan erkölcsiség : 2. éleselméjüség; 3. jogi ismeretek. Kzenkivül bíró csakis férfi lehet. Minden biró azon jogi iskolának tanai szerint kö­teles Ítélkezni, amelynek ő maga is hive. A vak, süket, vagy néma biró által a törvénynek megfelelően hozott Ítélet mindenkor végrehajtandó. Minden a bírói tiszt ellátására alkalmas moham­medán köteles elfogadni a neki fölajánlott birói tisztsé­get, s ha azt megtagadná s ha a szükséges ismeretekkel rendelkező más egyén csakugyan nem volna, testi bün­tetés alkalmazásával is kényszeríthető. Tudatlan egyénnek nem szabad elfogadnia, vagy fölajánlani a birói tisztséget. Bírónak — a törvény szavai szerint — csak „a szerénysége miatt félrevonult tudóst, a lelkiismeretes, gazdag, szenvedélyektől ment, jó családból származó, feddhetlen előéletű, adósság­mentes olyan egyént kell kinevezni, aki gyanús helye­ket nem látogat." A biró kötelességeit is körülírja a törvény. R sze­rint a biró funkczióinál köteles szakítani régi mulató­barátaival ; gyakran kell változtatnia alárendelt hivatal­nokait, gondoskodnia kell arról is, hogy legyen egy bizalmi embere, aki közölje vele (a bíróval), hogy a közönség mit tart az ő magánéletéről és Ítélkezési módjáról; végül meg kell fenyítenie azokat, akik az igazságszolgáltatás iránt tiszteletlenséget tanúsítanak. A biró nem ruházhatja át a maga hatalmát egy harmadik személyre, kivévén, ha jelentékeny távolságra kellene mennie; ily esetben alkalmas helyettesről gon­doskodhatik. A bírói tisztség az azt átruházott uralkodó halá­lával megszűnik. A juriszdikcziót illetőleg ugy rendelkezik a törvény, hogy egy és ugyanazon birói kerületben egy vagy több független biró is kinevezhető, még pedig valamennyi általános vagy különös illetékességgel. A felek az ilyen birák közül szabadon választhatják meg azt, akire ügyük eldöntését bizni akarják. Ha a felek nem tudnak megegyezni a biró szemé­lyében, akkor az a fél jelöli ki a birót, aki először jelentkezett a bíróságnál; ha pedig a felek egyszerre jelentkeztek, akkor sorshúzás dönt. Választott biró lehet minden értelmes és magán­jogokkal biró mohammedán. Az ilyen biró nemcsak polgári, hanem bűnügyekben, az emberölés miatti kom­poziczió meghatározására vonatkozó ügyekben, állami kérdésekben, gyámsági, házassági stb. ügyekben is dönt. ítélete, ha a törvénynek megfelel, végrehajtható. A biró áthelyezhető vagy elbocsátható; mindazon­által — igy szól a törvény — „az elismert képességű és becsületességü birót nem illik elbocsátani kétes bizo­nyosságu panasz esetén". A lelépő bírónak bizonyítványt kell adni, amelyben megállapítandó az a mód, amelylyel tisztségét betöltötte. A bírónak jogában áll megfenyítenie a konok perlekedőt. A kisebb jelentőségű korrekczionális büntetések a mecsetben is végrehajthatók, de a súlyos vagy affliktiv büntetések sohasem. A bírók a mecsetben is tarthatják tárgyalásaikat, kivéve az ünnepnapokat, a zarándoklatok napját és az esős napokat. Ha kívánják, őrt és egy írnokot is vehet­nek maguk mellé. A bírónak a következő sorrendben kell foglalkoznia az ügyekkel. Rlső sorban a foglyos ügyekkel, azután a törvényes gyámságra és az árvák javaira vonatkozó ügyekkel, a kiskorúak és az árvák elleni tilalmak kihir­detésével és a rendes ügyekkel kell foglalkoznia. Ezen­kívül — hivatalba lépésekor — egy titkárt, két nyo­mozóközeget, egy tolmácsot és az eskük kivételére alkalmas hivatalnokot kell kineveznie, a feddhetetlen előéletű egyének sorából. A bírónak két jogtudóval együttesen kell tárgyalnia s a tárgyalásokon két tanúnak is jelen kell lennie. Véleményt előzetesen nem nyilváníthat; a tárgyalás helyén vásárolnia, kölcsönöznie vagy eladnia tilos. Meg­hívásokat és ajándékokat csak a legközelebbi rokonaitól fogadhat el. Ítélkeznie csak akkor szabad, ha minden más foglalatosságtól teljesen ment. Köteles nyilvánosan megfenyíteni a hamis tanukat és azokat is, akik ellen­feleiket becsmérlik, vagy valamely ügyvédet szidal­maznak. A mohammedán jog nyíltan hirdeti a törvényelőtti egyenlőséget: „Mindenki, aki igazságot kér, bárminő vallású legyen is, a biró előtt egyenlő." Rlsősorban az utasokra vonatkozó s a sürgős ügyek intézendők el; azután pedig — jelentkezésük sor­rendjében — a többi felek hivandók fel. A biró kijelöli azon napot és órát, amelyen, illetve amelyben, a nőknek meg kell jelenniök. Először a felperes beszél s határozott módon kö­teles preczizirozni a kereset tárgyát. A kötelem tárgyaként elegendő megnevezni vala­mely eladást, házasságot, stb. S az ilyen állítás, az ellenkezőnek a bebizonyításáig, valónak vélelmezendő. Ha a felperes nem tudja preczizirozni a kereset­tárgyát: nem hallgatandó meg. Ezután az alperes beszélhet. Ami a bizonyítást illeti, elsősorban a felperes kö­teles bizonyítani, hogy közte és alperes között bizonyos jogviszony állott föl. Bizonyos esetekben azonban a fel­peres föl van mentve a bizonyítási teher alól. így: 1., ha hivatala, vagy foglalkozása folytán, a javára bizonyos vélelem áll fönn; 2., ha a felek egyike alárendeltje a másiknak; 3., ha az alperes rovott multu egyén ; 4., ha a kereset tárgya bizonyos meghatározott, testes dolog; 5., ha a felek együtt utaztak. Valamely Ítélet megváltoztatása kérhető az azt kimondott biró igazságtalansága, vagy tudatlansága czi­mén. Ha azonban a bíró tehetséges és kifogástalan egyén, akkor az ítélet nem változtatható meg.

Next

/
Thumbnails
Contents