Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 3. szám - A mohamedán büntetőjog

3. bZ. Magyar Jogász-Ujság 43 A többi meghatározott büntetések a következők: a halálbüntetés (többnyire agyonkövezés által), a csonkítás és a korbácsolás; mellékbüntetések: fogházbüntetés, száműzetés, elkobzás, csonkítás, pénzbüntetés, rabszolga szabadon bocsátására és bőjtölésre való kötelezés. A büntetések végrehajtásánál — ha szabad mondanunk — a javító iskola elvei látszanak érvényesülni. A nőkön nem hajtható végre a büntetés, ha terhes állapotban vannak, vagy, ha betegek. Az előbbi esetben a büntetés csak akkor hajtható végre, ha a nő nem szoptatja a gyermekét. A halálbüntetés, illetve az agyonkövezés végrehajtásánál érdekes, hogy az első követ a tanuk és a vádló dobják az elitéltre ; azután következik a hatóság és a nép. Szemérem elleni és szeszes italok használata által elkövetett bűncselekmények halmazata esetén az absorptió elve érvényesül : poena major absorbet minorem: más esetekben pedig accumulatiónak van helye: quot delicta, tot poenae. Az elévülés igen vitás a mohammedán büntetőjogban. A hanefita, safiita és a siita jogtudósok általában megengedik s részint az idő folyására, részint pedig a bűnösnek az időközben tanúsított jómagaviseletére alapítják. Ezzel ellentétben a malekita jogtudósok csak a testcsonkitó büntetésekre nézve tartják megengedhetőnek az elévülést, de csak akkor, ha az elitélt azt a testrészét, amelynek a megcsonkítására ítéltetett, időközben elvesztette. Ezen esetektől eltekintve, azt mondhatjuk, hogy a büntetések elévülése alig, a bűncselekményeké pedig épen nem ismeretes a mohammedán jogban, aminek az okát körülbelül az arabok bosszúálló természetében kell keresnünk. A valláselleni bűncselekmények között első helyen a hithagyást (apostasia) találjuk, amelyet a törvény — általában — halállal büntet ugyan, de amely büntetlen marad, ha a bűnös bizonyos idő alatt megbánást tanúsít. Ily megbánásnak azonban nincs hatálya az esetben, ha a bűnös Mohammedet szidalmazta. Az istenkáromlás hasonlóan halállal büntettetik s a megbánásnak ez esetben sincs semmi hatálya se. A vallással, illetve a dogmával szorosan összefüggő bűncselekményeknek tekinti még a mohammedán jog a részegséget és a tiltott ételek élvezését is. A részegséget, vagy — helyesebben — a szeszes italok élvezését, 80 korbácsűtéssel bünteti a mohammedán büntetőjog. A tiltott ételek élvezésének a büntetését a biró a saját belátása szerint határozza meg. A Korán szerint (V. fej. 5. szúra) tiltott ételek: a sertéshús, a bálványnak szentelt, vagy a kimúlt és meg nem szentelt állatok husa, valamint az állati vér is. Halállal bünteti a mohammedán jog a varázslást is. A politikai bűncselekmények igen kevés számmal szerepelnek a mohammedán törvényekben. Legfontosabb közöttük a lázadás, amely halállal büntettetik. A hamis tanuzás csak akkor büntettetik, ha az arra alapított ítélet végrehajtatott. Ez esetben a hamis tanú ugyanazon büntetéssel büntettetik, mint amilyet az elitélt egyén szenvedett el. Házasságtörés esetén négy alkalmas és kifogástalan tanúnak a tanúságtétele szükséges ; ha a vádló ily bizonyítékot produkálni nem tud, mint hamisan vádaskodó, nyolczvan korbácsütéssel büntettetik. A személy elleni bűncselekmények közül kiemeljük a szándékos és a „nem szándékos" emberölést, a testi sértést, a magzatelhajtást és a nőknek az engedetlenségét. A szándékos emberölés halállal büntettetik ugyan, de azért helye van a kompozicziónak is. A nem szándékos emberölés pénzbüntetéssel büntettetik, amelynek az összege száz teve értékéig, vagy 12.000 piaszterig emelkedhetik. A testi sértést is általában pénzbüntetéssel bünteti a mohammedán jog. Vannak bizonyos esetek, amelyekben a testi sértés miatt kiszabandó pénzbüntetésnek az összege egyenlő a nem szándékos emberölésével. Ilyen esetek: ha a sértett halló- vagy szagló-érzékét, elmetehetségét, nemzőszervét, nyelvét vagy beszélőképességét, vagy látóképességét vesztette el, vagy ha nyomorékká lett, vagy ha testének valamely része megcsonkíttatott. Kéz, láb, vagy fül elvesztése esetén a rendes összegnek a fele fizetendő. Nem fizetés esetén a talió alkalmaztatik. A magzatelhajtás pénzbüntetéssel büntettetik. A nőnek a férfival szemben tanúsított engedetlenségét fölötte súlyos bűncselekménynek tekinti a mohammedán jog, aminek az okát kétségkívül a Koránban (IV. fej. 38. sz.) kell keresnünk, amelynek parancsa szerint : „Az engedetlen nőt agyon kell kövezni." A szemérem elleni bűncselekményeket szigorú büntetésekkel torolja meg a mohammedán jog. Érdekes, hogy szemérem elleni bűncselekmény miatt csak tiszta erkölcsű és nagykorú egyének tehetnek panaszt. A tettes nyolczvan korbácsütéssel büntettetik ; ha azonban a női becsületet érintő rágalmazásról van szó, akkor a biró belátása szerint szabja ki a büntetést. S itt egy másik érdekes dolgot kell megemlítenünk. A mohammedánok szemében a törvénytelen születés rendkívüli gyalázat jellegével bir. Ez magyarázza meg azt a sajátságot, hogy a törvény még azt is megbünteti, aki önmagáról hamisan azt állítja, hogy házasságtörésből származik. A mohammedán nézet ugyanis az ily állítást az azt koczkáztató egyén családjának megbecstelenitéseként tekinti s ez okból is bünteti. A tulajdon elleni bűncselekmények közül csak a lopást bünteti a mohammedán jog. A büntetés -• halál, vagy testcsonkitás. Ezenkívül a törvény az okozott kár megtérítésére is kötelezi a bűnöst. E szigorú büntetések alkalmazását azonban bizonyos megszorító föltételeknek veti alá a mohammedán jog, amennyiben a lopást csak három ily föltételnek a fönforgása esetén engedi büntetni. E föltételek a következők: 1. A lopott tárgy értékének az elvétel napján legalább három piasztert kell képviselnie; 2. szükséges, hogy a lopott dolog kereskedelmi forgalom tárgyát képezze ; ez okból nem tekinthető lopásnak a vallási dogmák által tiltott élelmiszereknek, a bornak és a kutyáknak a jogtalan eltulajdonítása, ez utóbbiak főleg azért, mert a mohammedán jog szerint elidegenithetle-