Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 3. szám - A mohamedán büntetőjog

42 Magyar Jogász-Ujság VII. évf. eredménye 82 esetben az alsófoku bírósági határozat helybenhagyása, 34 esetben megváltoztatása, 7 esetben megsemmisítése volt. A büntetőügyek forgalma is valamivel nagyobb volt, mint 1905-ben. A mult évről maradt 2262 büntetőügyhöz az év folyamán 9000 felebbezés és 3057 felfolyamodás érkezvén, az elintézésre váró ügyek száma 14.319 volt, míg 1905-ben 14.020-at tett a számuk. Az év folyamán 12.250 (861°/o) nyert befejezést és pedig érdemben tett intézkedéssel 9648. Az érdemben tett intézkedések közül 5672 (58-8%) volt helybenhagyó, 2753 (28-5°/o) megváltoztatta és 1223 (12'7»/o) megsemmisítette az alsó bíróság ítéletét. Az egyes ítélőtáblai területeket tekintve, mint rendesen, a budapesti Ítélőtáblánál várt a legtöbb büntetőügy elintézésre és pedig 3502, az összes büntető ügyek 24'5%-a, míg a pozsonyi itélő'áblán csak 646 (4-5°/o). A kir. Ítélőtáblák ügyforgalmi adataiból megemlítjük még, hogy 3 polgári és büntetőjogi teljes döntvényt és 2 határozattárba felvett határozatot hoztak. Elnöki beadványt 50.388-at intértek el, fegyelmi ügyben pedig 239 esetben döntöttek. Az elintézett fegyelmi ügyek közül 26 rosszalással, 7 feddéssel, 12 pénzbüntetéssel, 2 hivatalvesztéssel és 166 más módon ért véget. ""' — Ujabb Igazságügyminiszteri rendeletek. Nagydivény, Kisdivény, Lányos, Felsőrétfalu, Markófalva, Szedernye és Csicsmány községek törvénykezési átcsatolása tárgyában. (46 583/1907. I. M. sz.) A 20 000/1906. I. M. számú házassági utasítás 15., 16. és 82. § ának módositása, továbbá az 1. sz. Függelék 16. pontjának kiegészítése tárgyában. (46.420/1907. I. M. szám.) — A m. kir. közigazgatási biróság joggyakorlatából. Az 1886 : XXII. t.-czikk 33. íjában a folyóirat és lapszerkesztőknek adott kétszeres adószámitási kedvezmény irodalmi vagy tudományos jelleget feltételez az illető lapnál vagy folyóiratnál. (3737/1906. K. szám.) A főispánnak az 1886. évi XXI. t.-czikk 64. §-ában meghatározott felhatalmazása az alispán elmozdítására és helyettesítésére egyáltalán nem terjed ki. — Ugyan ez a felhatalmazás csak arra ad a törvény szerint jogot, hogy a főispán a felhatalmazás alapján elmozdított engedetlen alkalmazottakat helyettesíthesse véglegesen, — de nem ad jogot arra, hogy az egyébként bármi módon megüresedett állásokat a főispán véglegesen helyettesítés utján betöltse. Ha az idézett törvényszakasz alapján a legközelebb következő tisztújításig törvényszerűen alkalmazott tisztviselőknek ez az alkalmazása annak lejáratát megelőzően az ő cselekményüktől független okból jogszerűen szűnt meg, ezeknek a tisztviselőknek illetményeik tekintetében az eltöltött tényleges szolgálali idejüknek megfelelő nyugdíjhoz vagy végkielégítéshez való az az igénytik áll fenn, a mely igényt az illető törvényhatóság nyugdijszabályzala azoknak az alkalmazottaknak biztosit, a kiknek eddig viselt állása megszüntettetett. (4227/1906. K. sz.) Hiányzik arra nézve minden törvényes alap, hogy a királyi biztos által kinevezettek a vármegyével szemben e kinevezésből eredően alkalmazás iránt és az ezzel járó illetmény iránt igényt támaszthassanak. (5904/1906. K. szám.) Törvényhatósági tisztviselő nyugdíjazásánál a boszniai és herczegovinai országos kormányzatnál töltött szolgálati idő beszámítandó. (4056/1906. K. szám.) Törvényhatósági tisztviselőválasztás rendkívüli közgyűlésen is történhet, ha a rendes közgyűlés annak idején megtartható nem volt, s a rendkívüli közgyűlés az elmaradt rendes közgyűlés pótlására lett egybehiva. (5000/1906. K. szám.) Törvényhatósági tisztviselőválasztásnál a főispánt az alispán vagy polgármester az elnöklésben és kijelölésben csak akkor helyettesitheti, ha erre külön miniszteri felhatalmazása van. (4491/1906. K. szám.) KODIPIKÁCZIÓNÁLIS SZEMLE. ^^s, (Th. L.) A mohamedán büntetőjog. A mohamedán jogtudósok a bűncselekményeket két csoportba osztják, aszerint, amint azokra határozott büntetés van megszabva, vagy pedig, amint az a bíró belátására van bízva. Az előbbiek azonosak a Koránban büntetéssel sújtott cselekményekkel és a hagyomány (szunna) által szintén büntetéssel megtorlandó cselekményekkel. A mohammedán jog nem tesz különbséget a tettes és a részes között, csupán csak a fölbujtóra nézve tartalmaz egyes helyeken intézkedést. Megjegyzendő, hogy a fölbujtást csak a legritkább esetekben bünteti. Kizárja a büntetést: 1. az elmezavar és a gyengeelméjűség ; 2. a megbánás, a vallási bűncselekményeknél s egyszeri elkövetés esetén; 3. ha a sértett nem müzülmán; 4. a jogos védelem; 5. a végszükség a tiltott élelmiszerek élvezete által elkövetett s a lopási bűncselekményeknél ; 6. a súlyos sérelem, házasságtörés esetén; 7. a sértett részéről nyilvánult megbocsátás; 8. a tiltott dolgokon (ilyen pl. a bor) elkövetett lopás. A mohammedán jogtárom általános enyhítő körülményt ismer; ezek: a kiskorúság, amely esetben a bíró belátása szerint pénzbüntetés szabható ki; a rabszolgaság s a. női állapot. E két utóbbi esetben a büntetésnek a fele szabható ki. Súlyosító körülményt kettőt találunk a mohammedán büntető jogban : az egyik a visszaesés, de ennek csak rablás és gyilkosság esetén van jogi jelentősége, amennyiben e két esetben a tettes föltétlenül halállal büntetendő. A másik sulyositó körülmény; a házas állapot, a sexualis bűncselekményeknél. Ez utóbbi sulyositó körülmény a nőkre és a rabszolgákra is kiterjed. A büntetések két csoportba oszlanak, amennyiben egyrészük meghatározott tartamú, más részükpedig diskreczionális természetű. A meghatározott büntetések között a tálió foglalja el az első helyet, de korántsincs oly mereven beillesztve a jogrendszerbe, mint a mózesi törvénykönyvben. Mohamed ugyanis szerette volna mellőzni e büntetést, de mivel meggyőződött arról, hogy a táliót a keleti jogrendszerekből kiküszöbölni nem lehet, megtartotta azt. Mindazonáltal a Korán egyes helyein a vérboszu mellőzését ajánlja a híveknek. A tálió büntetés elszenvedéséhez szükséges, hogy az illető egyén nagykorú és belátási képességgel rendelkező mohammedán legyen. E büntetés birói ellenőrzés mellett, ahhoz értő személy által hajtatik végre. A mohammedán büntetőjogban tág tere van a kompozicziónak, vagyis a büntetés értéktárgyon való megváltásának is. Az összeg nagysága többnyire konvenczionális és ha nő, vagy rabszolga ellen elkövetett bűncselekményről van szó, a rendesnek a fele összegével egyenlő.