Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 3. szám - Kir. Ítélőtáblák ügy forgalma 1906-ban

3. sz. Magyar Jogász-Ujság 41 a ki magát elmakacsolni hagyná, arról értesül, hogy a biró őt incidentalitf r gyengeértelmünek nyilvánította. Nem is fűzné az uzsorához a semmiség szankczióját: szerinte elég volna, ha épugy mint a csalásnál s a megfélemlítésnél, a joghatás csupán megtámadhatóságban állana. A nagys2átnu közönség mindkét felszólalást zajos tetszéssel kisérte és előrelátható, hogy a jogászegyletnek az uzsorakérdésről rendezett vitaestélyein számosan fognak felszólalni a javaslatban foglalt újítások megvitatására. /\ Gyermekek orvosi megvizsgálása Svájczban. Az 1899—1905. közötti időszakban 397.558 iskolaköteles korba jutott gyermeket vizsgáltak meg orvosilag Svájczban. A vizsgálat eredménye eléggé szomorú, amennyiben a gyermekek ll"2°/o-nél (44'652 egyénnél) találtak szervezeti hibát. A megvizsgált gyermekek között volt 221 bárgyú, 1314 magas fokú gyönge elméjű, 4817 kisebbfoku gyenge elméjű; 264 gyermek semmiféle erkölcsi nevelésben sem részesült. Ezenkívül 18.325 gyermeknél a látó-, 5336 gyermeknél a halló-, 5440 gyermeknél a beszélőképesség volt hibás; 328 gyermeknél pedig idegbetegséget észleltek. Az egészben csak az lehet a vigasztaló, hogy a szervi hibában szenvedő gyermekek °/o-ja évről-évre állandóan csökkent, amennyiben az 1895-ben 15'2°/o volt, 1905-ben pedig már 8'9%-ra apadt. /\ Kriminológiai intézet Argentínában. Lapunk tavalyi évfolyamában részletesen ismertettük az uj argentínai btk. javaslatát, amely az argentínai büntetőjog magas fejlettségét tárta elénk. Az argentínai kormány legújabban más oldalról is fejleszteni igyekszik büntetőjogi intézményeit. Ezt czélozza az 1907. június 7-iki törvénynyel, amely „Instituto de Criminologia* czimen egy kriminológiai intézetnek a fölállítását rendeli el. Az intézet föladata — a törvény szerint — a bűntett okainak, alakjának s az ellene való küzdelem módozatainak a tanulmányozásában áll, de ezenkívül a foglyok neveléséről és foglalkoztatásáról is gondoskodik Az intézetet Ingegnieros buenos-airesi egyetemi tanár vezeti, akinek a neve az európai jogászközönség előtt is ismeretes. Z\ A csekélyértékü lopások büntetése Németországban. A német napilapok valóságos konsternáczióval közlik a stettini bíróságnak egy ítéletét, amelylyel egy öreg asszonyt, 25 Pfennig értékű fenyőgalynak idegen telekről való ellopása miatt, három havi fogházra ítélt azért, mert az illető nő előzőleg már büntetve volt valami kisebb lopás miatt s így — az ítélet indokolása szerint — a vádlottat a törvényben meghatározott büntetés legkisebb mértékével kellett sújtani. A legtekintélyesebb jogi szaklapok egyike a következeket írja ez eset alkalmából; „Az ilyen esetek, amelyek az utóbbi hónapokban a napilapokban keringenek, alkalmasak arra, hogy minden olvasót fölháboritsanak s azt, ha a jogi dolgokban járatlan, az igazságszolgáltatás helytelen elitélésére s ferde nézetekre vezessék. A biró kezét — visszaesés esetén — megköti a törvény állal előirt 3 havi büntetés-minimum. Hogy ez helytelen állapot, az már régóta el van ismerve. Vájjon nem volna szükséges, hogy a btk. általános reformja előtt, novella utján segíthetnénk ezen és más hasonló sürgős bajokon?" — A Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület magyar csoportja m. hó 23-án és 24-én folytatta és befejezte az egyesület 1908-iki amszterdami kongresszusán tárgyalandó következő kérdésnek megvitatását: „Hogyan lehetne a bűntettesek bizonyos csoportjaira nézve a büntetendő cselekménynek eddig majdnem kizárólag alkalmazott fogalma helyébe a közveszélyesség fogalmát tenni?" Rickl Gyula elnök helyett, a ki beteg, az első napon Baumgarten Izidor dr. koronaügyészhelyettes, a második napon pedig Moravcsik Ernő Emil egyetemi orvosprofesszor, udvari tanácsos elnökölt. Felszólaltak Moravcsik Ernő Emil, Schachter Miksa dr., Pándy dr., Pekáry Ferencz dr. főkapitányhelyettes, Geguss Dániel dr. rendőrkapitány, Besnyő Béla dr. ügyvéd, Gábor Béla dr. rendőrfogalmazó és Dorming Henrik. Valamennyien értékes adatokat szolgáltattak a vitatott kérdés megoldásához. — Szilágyi Dezső siremléke. A Magyar Jogászegylet választmánya f. évi január hó 25-én dr. Székely Ferencz koronaügyész elnöklésével ülést tartott, melynek tárgyát a Szilágyi Dezső síremlékre vonatkozó intézkedések megtétele képezte. Az emlék-bizottság jelentéséből kitűnt, hogy a képviselőház által megszavazott nyolezezer korona beszámításával a felmerülhető összes költségek fedezve vannak s így mi sem áll útjában, hogy Stróbl Alajossal a végleges szerződés megköttessék. Ily körülmények közt, ha a magastátrai gránitbontást és szállítást a közeli napokban az időjárás meg nem akadályozza, őszszel a síremlék le lesz leplezhető. A választmány Balogh Jenő egyetemi tanár indítványára Székely Ferencznek, az emlékbizottság elnökének és a bizottság tagjának a síremlék felállításának előkészítése körüli odaadó fáradozásáért jegyzőkönyvi köszönetet javasolt. /<^Kir. Ítélőtáblák ügyforgalma 1906-ban. A kir. Ítélőtáblák ügyforgalmának legtekintélyesebb részét képező telebbvitt rendes polgári perek és ügyek forgalmában az évek óta tartó csökkenést az 1906. évben némi emelkedés váltja fel. Ugyanis a mult évről maradt 4841 polgári per és ügy beszámításával 41.602 ily per, illetve ügy várt elintézésre, mig 1905-ben csak 40.911 volt a tárgyalást igénylő polgári perek és ügyek száma. 1902-ben 48.869, 1903-ban 43.016, 1904-ben 42.490 felebbvitt rendes polgári per és ügy várt elintézésre kir. tábláink előtt. Az év folyamán érkezett 36.761 per és ügyből 26.288 volt közpolgári, 5285 házassági, 2742 váltó, 2123 kereskedelmi, 300 birtokrendezési és 23 bánya per és ügy. Az év folyamán 36.583 (89-4°/o) per és ügy elintéztetvén, hátralékban maradt az év végén 5019 és pedig 3534 közpolgári, 682 házassági, 459 váltó, 316 kereskedelmi, 26 birtokrendezési és 2 bánya per és ügy. A befejezést nyert pereket és ügyeket az elintézés módja szerint vizsgálva a következő kép tárul elénk : egészben vagy részben megváltoztattatott 6210, illetve 4562 per és ügy, megsemmisítéssel 724, feloldólag 2343, egyéb módon pedig 2002 ért véget. Az ügyek elintézése czéljából 2073 háromtagú és 2995 öttagú ülés tartatott és a hozott ítéletek száma 14.782-re rúgott. Ugyancsak emelkedés észlelhető a felebbvitt sommás perek és ügyek forgalmában is. Az 1906. év folyamán elintézendő felülvizsgálatok száma ugyanis 3062 (1905ben 2948), a felfolyamodásoké pedig 180 (1905-ben 147) volt. Befejeztetett pedig 2508 felülvizsgálat és 162 felfolyamodás, ugy, hogy a hátralék az év végén 554, illetve 18 volt. A felülvizsgálatoknak több mint a fele (1446) helybenhagyólag intéztetett el, megváltoztatással 345, feloldással 265, visszautasítással 292. A felfolyamodások