Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 3. szám - A párbaj Amerikában

3. sz. Magyar Jogász-Ujság 39 JOGÉLET. — A párbaj Amerikában. A legtöbb európai szokás Amerikában is megtalálta visszhangját és ha megváltozott alakban is, de tovább élnek ezek ott. Csak a párbaj intézménye nem honosodott meg sohasem. És hogyha az ember arról hall, hogy amerikaiak között valamiféle nézeteltérés, ott helyben párbaj utján intéztetett el, ugy nem sok fontosságot tulajdonitanak a dolognak és hamar elfelejtik Ellentétek, melyek tulon-tul kiélesüitek —• brevi manu — „gyilkosság" utján intéztetnek el, de sőt Amerika egyes államaiban egy bizonyos vérboszu vált szokássá, amely a korzikai vendettára emlékeztet, a melyben egész családok lassanként kipusztítják egymást. Például röviddel ezelőtt történt, hogy egy délamerikai államban két család, amely egymást régóta üldözte, felfegyverkezett, egymás ellen vonult, anélkül, hogy a rendőrség képes lett volna őket dühükben feltartóztatni. Sőt volt közöttük egy békebiró is ! Csak néhány nap előtt történt, hogy két fivért az esküdtszék felmentett, akik nővérük csábitóját kényszeritették, hogy azt feleségül vegye s közvetlen az esküvő után lelőtték. Egy, a mi fogalmaink szerinti párbaj az amerikai eszmevilágától teljesen távol áll. Egyáltalán nincs idejük ily körülményes dolgokra. Egy amerikai újságíró, akit ez iránt megkérdeztek, ekként nyilatkozott e kérdésben : „A mi mohó életünkben nem múlik el egy nap sem, hogy valakit meg ne sértsünk, vagy valaki bennünket ne sértsen meg, de azért mi nem verekszünk". A merkantilizmus a becsületről való fogalmakat teljesen átalakitotta. „Mi dollárokkal, gyárakkal, gépekkel küzdünk, de nem pisztolylyal és karddal", mondotta egy író, akit e kérdésben meginterpelláltak. Régente, amidőn még az amerikai nem vált a zseniális kereskedőnek típusává, még itt-ott voltak párbajok, amelyek azonban e réven híresekké is lettek. Csaknem mindig politikai ellenségeskedés volt az ok s a föltételek is szörnyűségükben a lehetetlenséggel voltak néha határosak. Ilyen volt 1831-ben a Biddle őrnagy és Pottis képviselő közötti párbaj. A két, egymást halálosan gyűlölő ellenfél pisztolypárbajt vívott IV2 méter távolságról s természetesen az első golyóváltásnál mindkettő holtan maradt. Hasonló párbaj volt azóta több is. Elég legyen itt felemlíteni még az 1846-ban két újságkiadó közt.vivott azon párbajt, melynél a felek kard, pisztoly, karabély, kés és tomahawkkal felfegyverkezve jelentek meg. Lövésre egyáltalában nem került a sor. Test test mellett, ütötték és verték egymást, amíg végül késsel fejezték be e párbajt. Csodálatosképpen az egyik életben maradt. Le is tartóztatták, de a bíróság a tanúsított bátorságtól oly respektust nyert, hogy nemsokára hazaküldötték. Persze ez 60 év előtt volt; a modern amerikai a párbajról csak mint régi mythosról beszél. A dollár minden nézetet átalakított. Az amerikai párbajnak ez lett a fegyvere. — A baleset elleni biztosító felelőssége oly balesetekért, amelyeknek előállása, illetve foka és hatása a biztosított betegsége által befolyásolva van. Felperes, aki alperesi társaságnál biztosítva van, tabes dorsalisban szenved, midőn őt egy elesés folytán baleset éri. A betegség azonban a baleset idején a legkezdetlegesebb stádiumban van és talán még nagyon hosszú ideig latens maradt volna, anélkül, hogy a biztosított keresetképességére befolyást gyakorolt volna. Az esés folytán azonban a tabesaek traumatikus progressiója állott be, ami által felperes keresetképtelenné vált. Ha a biztosított nem szenvedett volna tabesben, ugy a keresetképtelenség sem állott volna be. A közölt tényállás alapján alperesi társaság a biztosítási feltételek 1. §-a alapján felperes elutasítását kérte. A hivatkozott feltétel szerint ugyanis a biztosító társaság csak oly munkaképtelenségért felel, amely egyedül és kizárólag a baleset következménye, tehát olyanért nem, amely valamely betegséggel is összefüggésbe hozható. Az első- és másodfokú bíróság a keresetet elutasítja; a német birodalmi törvényszék a felülvizsgálati kérelemnek helyt nem ad. A birodalmi törvényszék szerint kétségtelenül helyes azon felperesi álláspont, amely szerint a hivatkozott biztosítási feltételek szószerinti magyarázata a biztosítás czéljával összeegyeztethetleu korlátozásra vezetne. Egész sora e legfelsőbb bíróság Ítéleteinek már kimondotta, hogy a munkaképtelenség a baleset közvetlen és kizárólagos okául tekinthető akkor is, ha a kor, általános betegeskedés, egyes szervek gyengesége és egyéb, a biztosítás tartama alatt beállott egyéb állapotok a baleset behatásaival szemben a biztosított testét külső behatásokkal szemben különös fogékonyságuvá tennék I Ezen kijelentéseivel azonban a birodalmi törvényszék semmiképpen sem akart egy minden esetben és egyenlő módon alkalmazandó szabályt statuálni. Azon esetben, ahol a betegség adja meg magának a balesetnek a kárt okozó jelleget, ott természetesen a biztositóra kártalanítási jogkövetkezményeket a baleset nem háríthat. (1907. október 22-én hozott Ítélet.) Az itt közölt ítélet részünkről annál nagyobb figyelmei érdemel, mert a magyar biztosítási joggyakorlat nemcsak hűségesen követi a németet, hanem sok tekintetben, különösen baleseti szerekben — a biztosító szempontjából in melius — tul is szárnyalja azt. — Ügyvédi vizsgálatok 1907-ben. Vizsgára jelentkezett 549 jelölt, 44-el több, mint az előző évben. Ezek közül 22 jelölt a vizsga folyamán visszalépett. Ekképen írásbeli és szóbeli vizsgát tett 527 (1906-ban 484) Ezek közül volt: ügyvédjelölt 489 közjegyzőjelölt 4 bírósági aljegyző és joggyakornok 21 egyéb . 13 527 Közülük először tett vizsgát . . 439 (1906-ban 412) a vizsgát ismételte . . 85 ( , 12) pótvizsgát tett . . - . 3 527 (1906-ban 484) Az először vizsgázó 439-böl: képesittetett 283 — 64-40/o visszautasittatott ... 80 — 18 <y0 pótvizsgára utasíttatott . 76 — 17 °/o 439 A vizsgát ismétlő 85-ből; képesittetett 63 — 74 % visszautasittatott ... 10 — 11-7% pótvizsgára utasíttatott . 12 — 14 % 85