Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 2. szám - A sexuális bűntettesek

2. sz. Magyar Jogász-Ujság 21 20-án 9073. sz.) Ravasz fondorlat az, hogy vádlott a rézként eladott üstöt ugy készítette, hogy a rézburkot olcsóbb anyaggal (ólommal) töltötte ki. (1906. évi jan. 31-én 1061. sz.) Ravasz fondorlat az, hogy vádlott a vasúti kalauznak távolról hamis pénzügyőrségi „jelentési ivet" mutatott, hogy igy ingyenesen utazhasson. (1907. évi márcz. 5-én 2182. sz) Ravasz fondorlat az, hogy vádlott buzaminta felmutatásával 60 cséplő munkás megbízottjának adta ki magát, s nagymennyiségű buza szállítására kötelezte magát s előleget vett fel, noha búzát szállítani képtelen volt. (1907. évi márcz. 13-án 2477. sz.) Ravasz fondorlat, hamis megrendelési jegyzék használata. (18b7. évi szept. 28-án 4886. sz.) Ravasz fondorlat, álnév használata kölcsönkérésnél. {1899. évi jan. 7-én 73. sz.) Ravasz fondorlat, nem létező személy nevére okirathamisitás. (1898. évi nov. 10-én 8102. sz.) Ravasz fondorlat, hamis takarékpénztári betéti könyvecskének zálogba kiváltása kölcsönkérésnél. (1900. évi febr. 1-én 5662. sz.) A csalási fejezetre a német j/'dikaturát szokták ítélkezésünk mintaképéül ajánlani. Az bizonyos, hogy a német büntetőtörvény 263. §-a alapján, mely a tévedéskeltés és tévedésben tartás eszközeit akként jelöli meg: „Vorspiegeiung falscher oder Entstellung und Unterdrückung wahrer Thatsachen", mindennemű szédelgéssel szemben szigorúbb judikatura fejlődhetett, mint a magyar Rtk. alapján, annál inkább, mert a német bírói gyakorlatra óriási befolyást gyakorolt az a körülmény, hogy a Strafgesetzbuch szerkesztésénél a korábbi partikuláris törvényekbeli legális ismérvek közül a „List" és „Arglist" tudatosan kihagyattak s ezzel a csalás fogalmából az e kifejezések által megjelölt fogalmak is mellőztettek. De azért a német jogszolgáltatás sincs azon az állásponton, hogy az egyszerű hazugság is már önmagában büntetendő. Kókler a „Treu und Glauben"-ben a „kápráztatás" (Vorspiegelung) fogalmához azt kívánja, „dass der Tháter etvvas gethan habe, um seine Rehauptung dem Gretáuschten zu insinuiren, sei es durch Vorschützen falscher Reweise, sei es auch nur durch die Hartnáckigkeit und Sicherheit des Vorbringens", az árunak hiányos vagy rendeltetésnek meg nem felelő minőségben való szállítása pedig a Eeichsqericht szerint csak akkor büntetendő, ha fenforognak „irgendwelche in Worten oder Handlungen bethátigte besondere Veranstaltungen, welche dazu bestimmt sind, den Empfánger der Lieferung über dasjenige, was er thatsáchlich in Empfang nimmt, in einen positiven Irrtum zu versetzen." A ki ugyanígy szerződésteljesitési szándékot színlel s azután nem teljesít, szintén büntetendő. (Liszt 139. §.) Ámde az, hogy ezek az esetek a magyar Rtk. 379. §-a alá vonassanak, legtöbbször szintén nem ütközik akadályba. ítélkezésünk s a német jurisdikczió közti különbség ott mélyed ki, hol a hallgatásnak büntetőjogi következéseiről van szó. A tisztességérzetnek az a magas foka, mely a német társadalmat és hatóságokat e tekintetben áthatja, valóban bámulatra méltó Klasszikus tömörséggel írja Liszt: Az elkövetési cselekedet tények elhallgatása is lehet, „wenn eine Rechtspllicht zum Reden bestand, die aber auch durch Treu und Glauben im gescháftlichen Verkehr gefordt rt sein oder aus dem vorhergegangenen Verhalten lolgen kann " Sőt egyesek még tovább mennek ; Oppenkeim s a monografista R.mmel szerint a tényállás teljességéhez elegendő az erkölcsi kötelességből folyó közlési kötelezettségnek a megszegése is. E téren azonban törvénybeli akadálya van annak, hogy a német előképet kövessük. De annál kívánatosabb, hogy Curiánk gyakorlatának az az irányzata, mely a gazdaságilag tehetetlenebbek helyzetének pozitív tevékenykedéssel való fondorlatos kiaknázását a meglevő törvény alapján helyezi büntetési szankczió alá, megszilárduljon s az általunk felismerni vélt helyes mederben tovább fej)ődjék. JOGÉLET. sexuális bűntettesek. A kriminálanlhropolégia behatóan foglalkozik a sexuális büntettek és a sexuális bűntettesek vizsgálatával. Eredményei és tapasztalatai igen érdekesek, főit g azok, amelyeket Lombroso és Marro tettek, s amelyeket Angiolella összegez „Manuale di anthropologia criminale" czimü becses munkájában. A nemi erőszakot elkövető bűntettesek —akriminálanthropologia szerint — három csoportba oszthatók, a szerint, amint a sexuális büntettek iránt különös hajlammal viseltetnek, avagy gyöngeelméjüek, vagy pedig valódi pszikhopathologiai vonásokkal birnak. Ez utóbbiak ismét az epileptikusok és az őrültek csoportjára oszlanak. Az első csoportba tartozóknál kis, aszszimmetrikus koporn át, keskeny homlokot, nagy, széles, négys^ogalaku arezot, görbe vagy sas orrot, rendkívüli nagyságú arczcsontokat és állkapcsokat, sima arezot, vad, daezos nézést, valamint az alkoholban cs dohányzásban \ aló mérléktelenséget találunk, lírkölcsi érzésük hiányzik előéletük más bűntettekben, különösen lopásban és emberölésben bővelkedik. Sokszor azért követik el az erőszakoskodást, mivel örömük telik abban, hogy rosszat tesznek ; sokszor az alkohol behatása alatt, avagy azért követik el a sexuális büntetttt, hogy bosszúból megronthassák valamelyik ellenségüknek a családi boldogságát, vagy, hogy egy nőt, aki szerelmüket visszautasította, meggyalázzanak. Gyakran meg is ölik állatiasságuknak az áldozatát, ami a vad- és az ősemberedre s egyes alsóbbrendű állatokra emlékeztet, amelyeknél a him, a koitus után, megö'i a nőstényt. Hidegvérrel és vadsággal viszik véghez a büntettet, amelyről hasonló hidegséggel és vadsággal beszélnek s amelyet gyakran tréfálkozva emlegetnek.