Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 2. szám - A sexuális bűntettesek

28 Magyar Jogász-Üjság VII. évi. A második csoportba azon egyének tartoznak, akik­nél már a gyermekkorban megakad az egész fizikai c's pszikhikai fej'ődés, amely a szervezet elnőiesedésétől a hülyeség és a gyengelméjüség legsúlyosabb fokáig jut­hat el Többnyire bajusztalan és gyermekes kinézésüek ; nemi szprvük kicsiny és rendellenes ; beszédük habozó és gyermekes. Lelkiképességeik — többé-kevésbé — hiányosak; a szerelem vad, brutális alakban nyilatkozik meg bennük, sokszor csak azéit, mivel lépten-nyomon azt tapasztalják, hogy a nök megvetik őket s nem ér deklődnek irántuk. A harmadik csoportba az epileptikusok és az őrül­tek tartoznak. Az epileptikusok egy része a roham előtt, vagy az után követi el a sexuális bűncselekményt Sokaknál pedig a nemi ösztön ellenállhatatlan erővel lép föl. Az elmegyöngeség kisebb, vagy nagyobb f^ka, amely az agyvelő és az egész szervezet betegségének a követ­kezménye, a férfierő csökkenőiére, sőt elenyészésére s többé-kevésbé kifejezést találó erotikus pszikhikai 1 ul­izgatottság állapotára vezet. Ez az oka annak, hogy sok­szor olyan koros egyének, akik azelőtt komoly és szi­gorú férfiak voltak, ocsmány beszédeket folytatnak s kéjnőkkel az utczán is szóba állanak, bordélyházakat látogatnak, stb. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy sokszor egyes idős emberek, akiknek elmetehetsége többé-kevésbé meggyöngült, saját gyermekeikkel fajtalankodnak. Az ily egyének többnyire, sőt csaknem mindig börtönviselt emberek, vagy pedig olyanok, akik rendetlen és kicsa­pongó életet folytattak, s mielőtt elméjük meggyöngült, erkölcsi érzékük pusztult el Vagyis, midőn ezeD érzel­mek föllépnek, az agy szenvedélye bizonyos fokú ero­tizmussá változik, amely azonban csupán ocsmány be­szédekre szorítkozik s testi erőszakban csak akkor nyil­vánul,-midőn a talajt az erkölcsi érzék hiánya már elő­zőleg előh észitette, ami arra vall, hogy épen ez a lénye­ges produkáló föltetele a sexuális bűntetteknek. A sexuális és a közbüntettek között — a statisz­tika tanúsága Sierint — határozott viszony van, ameny­nyiben a sexuális büntettek progresszív növekedése pa­rallel a közbuntettekével A sexuális büntettek egy másik csoportjába az incesius, a házasság ör s és a kerítés tartozik. Az incestus történhetik erő>zak, vagy csábítás, de nemritkán kölcsönös megegyezés folytán. Erőszakos­kodás esetén pathologiai tényezők mm ödnek közre, még még pedig leginkább az agg-ori butaságból eredő ero­tizmus, amely viszont az erkölcsi érzi lmek gyöngülésére mutat, amely már megelőzte az aggkor beálltát, de a melyet ez utóbbi beállta megerőntett. Sok eseiben pedig ez aktusok az epilepszia, vagy többé-kevésbé előrehala­dott fokú elmezavar, vagy paralitikus elmegyöngeség következményei ; máskor az akut, vagy krónikus alkoho­lizmus idézi elő; midőn pedig ezen okok egyikére sem vezethető vissza, a piszkhopatológiai degeneráczió előre­haladott stádiumával van dolgunk, amelynek a jeleit vagy magán az illető egyénen, vagy pedig fölmenőin találjuk: meg. Ilyen pl. azon eset, midőn valamely anya fajtalankodik a fiával, vagy a fivér a nővérével, stb., általában, midőn mindezen és hasonló viszonyok erőszak nélkül ugyan, de csábítás, avagy kölcsönös beleegyezés fuly án kdetkeznek, aminek a magyarázatát abban talál­juk, hogy az ily egyénekre végzetszerűen nehezedik a faji öröklődés és a degeneráczió súlya, amely utóbbi, a későbbi nemzedékekben sulyosodik. Az incestus határozottan és eminenter atavikus jelenség, amely az embert bizonyos állatfajokkal s tör­ténelmi fejlődésének legprimitívebb és legvadabb kor­szakaival hozzák közelségbe Az ily egyének tényleg igen sokszor a vadember tekintet vei és morfológiai jeleivel birnak. E bűntettekre is nagy befolyást gyakorolnak a szocziaüs viszonyok, amelyek között a nyomor játszsza a fő-zerepet. Ennek a következménye a két nemnek szúk lakásokban, ugyanazon fekvőhelyeken való össze­keveradése. A házasságtörést illetőleg, a kriminálantropologusok ugy vélekednek, hogy annak az elkövetői nem tekint­h tők bűntetteseknek, mivel lassan-lassaD gyökeret ver a többség lelkiben azon hit, hogy maga a házasságtö­rés sem- bűncselekménynek, hanem iiikább véleknek, vagy könnyű botlásnak tekintendő. Ép így nem bűntett, hanem csak vétség a csábiiás is. A romlott izlésü közvélemény érdekesnek találja a házasságtörő nőt s glóriával övezi a csábító férfit l A közvélemény ezen helytelen fölfogásának az okát azon általános jelenségben kell keresnünk, amely szerint a czivilizáczió haladásával, a súlyosabb, vagyis a brutá­lis és vad ösztönökre valló büntettek száma csökken, ellenben az enyhébb természetű s fortélyos eszközöket igényelő és ravaszságra valló bűncselekményeké nő. S a mint régebben az emberölés közönséges dolog volt, amely a közönségben nem ébresztett iszonyt, ugy a há­zasságtörés napjainkban sem idéz elő általános vissza­tetszést, még pedig annál inkább nem, mert nem erő­szakkal történik s mert a mindennapi események sorába tartozik és végül, mert a házasságtörés alakja, az idők folyamán, megváltozott. Az erőszakos középkorban a Urannus erőszakkal és fegyverrel uralkodott s várába bezárkózva, fenyegetéssel csábította ei az asszonyokat; a mai szelid évszázadban pedig, az arany tyrannizmusa helyettesíti a letűnt korszakét. Ugyancsak a pénz a főforrása a kerítésnek is. De szerepet játszanak itt a fényes ígéretek, a színlelt szen­vedélyen s az élettapasztalatok hiányának a kiaknázása is. Másrészről azonban az erkölcsi érzelmek gyöngesége is szükséges föltétele e jelenségeknek; s valóban a keritők többnyire vagy valamely bünszövelséghez tartoz­nak, vagy maguk is prostituták voltak valamikor, vagy pedig más büntettek miatt már elitélve voltak. A szocziális tényezőknek az egves sexuális bün­tettek genezisére gyakorolt hatását illetőleg, eKősorban is tény, hogy a nemi erőszaktevők legnagyobb része nem a nőilen, hanem a nős egyének köréből kerül ki. A sexuális büntettek gyakoriságára nagy hatással vannak a törvényes ii tézkedések, amelyek egyrészt enyhe büntetést szabnak vagy az apasági kereseteket tiltják, másrészt pedig megnehezítik a házasság fölbon­tását, ami különösen u. n. érdekházasságoknál fontos. Kétségtelenül jut itt szereptik a gazdasági viszony oknak is, amennyiben sokkal könnyebben követi el a szóban­forgó bűntetteket az, aki pénzáldozatot is képes hozni.

Next

/
Thumbnails
Contents