Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 1. szám - KODIFIKÁCZIÓNÁLIS SZEMLE

18 Magyar Jogász-Ujság VII. évi. bűntényekre. Behatóan tárgyalja ez után a tervezet a halálbüntetést helyettesítő büntetésnemeket. A rendesen előtérbe lépő helyettesítő büntetés, nevezetesen az élethosszig tartó kényszermunka (travaux forcés á perpetiuté) nem látszik a kormánynak sem kielégítőnek, sem pedig elegendőképen javitó hatásúnak. Inkább kívánnak a büntetések sorozatába egy rendkívüli, az eddigieknél is súlyosabb büntetést beilleszteni, az eddig rendszerint halállal büntetett büncse ekményeknél. Ilyennek találja a kormány az élethossziglani internálást (interrement perpetuel), melyet az első hat évben magánzárkában (cellule) töltenének el. Ezáltal a kormány egy, a senatus által elfogadott javaslathoz csatlakozik, mely a halálbüntetés helyett élethossziglani kényszermunkát javasol. A maison de force közelebbi berendezésére és működésére vonatkozó intézkedések külön kormányrendeletek tárgyát képezendik. 7. Egy 1905 deczember 14-iki indítvány a sajtó által elkövetett oly vétségekért, melyek a katonai engedelmesség megtagadására lázítanak, a franczia eredetű fokozatos felelősség helyett kumulatív felelősséget akar életbeléptetni, ugy, hogy a czikk íróján kívül a kiadó, a nyomdatulajdonos, az újságárus, a kibordó, a kiragasztó és igy tovább is felelősek. 8. Az automobil-forgalom kinövései ellen irányul az 1906. évi július 2-iki javaslat, mely el akarja venni a kedvét az automobilvezetőknek attól, hogy az összeütközésekből eredhető kellemetlenségektől szökés által meneküljenek. Ámde ezeket a rendelkezéseket kiterjeszti a javaslat a logika és ezélszerüség alapján más közlekedő eszköznek vezetőjére is, nevezetesen a kerékpározókra és lovaglókra is. A nevezettek mindegyike, ha összeütközés vagy baleset esetén a büntetőjogi vagy polgári felelősség alól szökés által akar kibújni, már egyedül ezen tényeért 6 naptól 2 hónapig terjedhető fogházzal, vagy 16—500 frankig terjedhető pénzbirsággal büntethető. 9. A belvizek halállományának növelésére szolgáló költségeket ugy akarja egy 1906 július 7-iki törvényjavaslat megszerezni, hogy a halászati jogot általában egy 150 frankért megvehető halászati engedélyhez köti; a törvény ellenére való halászás az első esetben 5, minden továbbiban 10 frankkal büntetendő 10. Egy 1906 július 13-iki javaslat a háeasságtörés büntetlenségét indítványozza. 11. Constans Pál képviselőnek és társainak a napi sajtóban sokszor tárgyalt 1906 július 3-ikán benyújtott törvényjavaslata a sztrájkjogra vonatkozólag, — mely szerint a többség kimondotta sztrájk a kisebbségre is kötelező legyen — büntetéssel sújtja a munkaadót, ha munkását a sztrájk megtörésére biztatja. Ezzel kapcsolatban egy második ugyanezen napról szóló javaslat, követeli a Code pénal 414. és 415. §-ainak eltörlését. — Amint hallik, a minisztertanács felhatalmazta az igazságügyminüztert, hogy ezen indítványnak megfelelő törvényjavaslatot készítsen. 12. A vizsgálati fogság korlátozását czélozza az 1906 július 12-iki és a személyes szaűadság biztosítékaira vonatkozó törvényjavaslat. A közigazgatási hatóságoknak joga birói íelhatalmazás nélkül valakit letartóztatni, hatályon kivül helyeztetik. A vizsgálati fogság elvileg kizárt oly polgárral szemben, — hacsak nem büntetett előéletű — akinek állandó lakhelye van, aki kellő vagyon felelt rendelkezik, vagy önálló ipara, vagy hivatásszerű foglalkozása van. Mindezen körülmények az illető község polgármesterének (maire) bizonyítványával igazolhatók, a ki elé a letartóztatottat kívánságára haladéktalanul vezetni kell, az emiitett okmányok beszerzése czéljából. A vizsgálati fogság megszűnésével az illető bármikor való előállításának lehetősége más módon biztosítandó, így a szabadonbocsátást minden esetben meghatározott kauczió letevésétől, vagy meghatározott formalitásoktól, melyek a holtartózkodás ellenőrzésére szolgálnak, teszik függővé (pl. a rendőrségnél való rendszeres jelentkezés). Ezenkívül azonban, ha a vádlott idézésre meg nem jelenik, eltekintve az előbb emiitett kedvezmények elvesztésétől, elitélése esetén a törvényes büntetés kétszeresét kapja. Különös büntetések érik azt a hivatalnokot, aki a letartóztatottsl fzemben tettleges ségre vetemedik vagy ezt tüii. 13. Az 1905 november 2-iki luxemburgi javaslat, mely az elfogottnak golyóhoz való lánczolását eltörli, 1906 május 2-ikán törvényerőre emelkedett. 14. Ugyanez áll Basel város kantonnak a büntetés feltételes végrehajtására vonatkozó törvényjavaslatára. E javaslat az 1906 január 11-iki törvényjavaslattal szemben kevés változást mutat föl. A senatus az első olvasáskor a büntetés végrehajtásának egyszerű mellőzése helyébe a feltételes elitélést akarta statuálni, azon hatással, hogy az elitélés a próbaidő kedvező lefolyása esetén meg nem történtnek tekintessék. A javaslat a középutat választja: megmarad a büntetés egyszerű mellőzésénél, mégis ha a büntelés nem hajtatik végre, a megtörtént elítélésekről szóló büntetési nyilvántartásokba csak egy ujabb bűnügyi vizsgálat lesz bevezetendő. Az a követelmény, hogy a cselekmény nem aljas szándékból követtetett el, olykép módosittatolt e javaslat szerint, hogy a tettes jelleme, előélete és tettének minősége szerint méltó legyen a kedvezményre. Ha a próbaidő alatt elkövetelt ujabb bűncselekmény csekélyebb természetű, a bíróságnak joga van a felfüggesztett büntetés végrehajtásától eltekinteni. A végrehajtott büntetés elévülése a próbaidő alatt nyugszik. Három angol koloniáris törvény a visszaeséses és szokásos bűncselekményekkel foglalkozik. 15. A transvaali 1905 szeptember 18-iki „Prevention of crimes Ordinance" igen eredeti, rendkívül kiterjeszthető és valószínűleg számos igazságtalanságot okozó szabályokat tartalmaz, melyek csak ezen ország jelenlegi rendkívüli, sajátos körülményeiből magyarázhatók meg. Akit bűncselekmény miatt kétszer elitélnek, — legyen ez utóbbi bűncselekmény akár azonos az előbbivel, akár más jellegű, de 5 éven belül utolsó büntetése elszenvedésétől — nehéz munkával súlyosbítható fogházzal büntethető, akkor is, ha egy határozott bűncselekmény reá nem bizonyulna, már csupán a miatt, ha