Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 1. szám - KODIFIKÁCZIÓNÁLIS SZEMLE

Magyar Jogász-Ujság 17 1. sz. 79., 80 és 82. §§.) nem forog fenn, legalább nyolcz szavazat szükséges abban az esetben is, ha az külön kérdésbe foglaltatott is KODIPIKÁCZIÓNÁL1S SZEMLE. Külföldi törvények és törvényjavaslatok A következőkben Francziaországban legújabban létrejött fontosabb büntetőjogi törvényekről és törvényjavaslatokról számolunk be : 1. Az 1906. április 12-iki törvény a büntethetőség korhatáráról szól. Eddig a befejezett 16. év volt a korhatár. E korig a tettest a belátási képesség hiánya alapján felmentették, annak fenforgása esetén pedig enyhébben büntették. Az uj törvény a korhatárt a betöltött 18. évig tolja ki, de csak az első eshetőségre tekintettel. Ezután tehát a betöltött 18. életévig a fiatalkorút hiányzó felismerési képesség miatt felmentik és vagy szülőinek adják át, vagy javitó-intézetbe küldik, amelyben eddig egész 20. életévéig, az ujabb törvény szerint élete 21. évéig marad. Ha pedig tettének elkövetése idején belátási képessége megvolt, akkor 16 éves koráig enyhébben, ezen koron tul, mint nagykorút büntetik. 2. Az 1906 évi április 21-iki (franczia) („la loi organisant la protection des sites et monuments naturels de caractére artistique") az esztétikai kérdések eldöntését egy hivatalnokokból, művészekből és tudósokból álló és miaden departementra nézve külön felállítandó bizottságra ruházta. E törvény a telkek egész listáját tartalmazza, melyeknek változatlan fentartása művészeti vagy festői szempontból közérdekű. A tulajdonosokat felszólítják, kötelezzék magukat arra, miszerint e telkek állagát nem változtatják a bizottság kifejezett hozzájárulása és a miniszter beleegyezése nélkül. Amennyiben ezen kötelezettséget magukra vállalják, minden ez ellen való cselekedet 100 — 3000 francig terjedő pénzbirsággal büntettetik. Ha azonban e kötelezettség elvállalását megtagadják, akkor a kisajátítási eljárás folyamatba tehető. 3. Az 1881. június 30-iki törvény szerint mindezideig előzetes bejelentés nélkül tartott nyilvános gyűlés megtartását rendőrileg büntették. Az 1907. márczius 28-iki törvény megenged különféle nyilvános gyűlést előzetes bejelentés nélkül is. Mindezzel, de különösen az 1905, deczember 2-iki és az 1907. január 2-iki az állam és egyház elválását tárgyazó törvény ezzel ellen, kező rendelkezései kifejezetten hatályukat vesztik. 4. Már 1905. márczius 17-én terjesztett a kormány a kamara elé egy törvényjavaslatot, mely szerint a katonák által béke idején elkövetett bűntények fölött — kivéve a tisztán katonai bűncselekményeket — polgári bíróságok Ítélkeznek. Egyidejűleg általános katonai büntetőtörvénykönyv alkotását helyezték kilátásba. Most pedig 1907. január 21-ikén a kormány egy javaslatot nyújtott be, mely béke idejére a katonai büntetőtörvénykönyv és bűnvádi eljárás teljes felfüggesztését czélozza. A katonai és tengerészeti büntetőtörvényekben eddig szabályozott bűncselekmények a polgári büntető törvénykönyvbe olvadnak. Külön jellegük azonban mégis azáltal marad meg, hogy a bűntettes katona volta súlyosbító körülményt képez. A po'gári büntetőtörvénykönyv ezen kiterjesztése által akarják megvalósítani a katonai büntetőtörvényekben a halálbüntetés eltörlését; életbe akarják léptetni az ideiglenes elbocsátást, a büntetés elengedését, a feltételes szabadonbocsátást stb, valamint egy különös büntetésnek: a közmunkáknak (travaux publics) béke idején eltörlését. A bűncselekmények nyomozása, valamint az elővizsgálat az ügyészség és a vizsgálóbíró rendes illetékessége alá tartozik. Csak az itélőbiróság összetétele fog bizonyos változást szenvedni, nevezetesen, ha tisztán katonai bűncselekményekről van szó (például katonai őrhely elhagyása, szolgálati engedetlenség stb.), vagy pedig olyan bűncselekményekről, melyek súlyosabb vétséget képeznek vagy a katomii fegyelemre veszélyesek (például felebbvaló tettleges bántalmazása, lázadás stb.). Ilyen esetekben az itélőbiróságot két katonai ülnökkel egészítik ki, esküdtszéki bíráskodás esetén pedig egy különös katonai zsűri létesül- a vádlott rangjának megfelelő tisztekből, kik a bűnösség kérdésében döntenek. A külön katonai büntető-intézetek megszűnnek, a katonák büntetésüket a rendes polgári büntető-intézetekben töltik ki, de magánzárkában. Csak a belső, a szolgálat elleni legcsekélyebb vétségek nyernek fegyelmi uton megtorlást és bízatnak katonai bíróságokra, amelyek azonban hatvan napon tul terjedő szabadságvesztést ki nem róhatnak. Ezen kérdéseknek modern irányban való szabályozását kilátásba helyezték. 5. Az 1905. november 21-iki kormánytervezet a külföldön elkövetett bűncselekmények büntetését czélozza. Eddig a code d'mstruction criminelle szerint a külföldön elkövetett bűntett vagy vétség Francziaország. ban nem volt büntethető, ha a tetles — habár csak a tett elkövetése után — franczia honpolgár lett. Nehogy azonban ily esetben a tettes teljesen büntetlenül szabaduljon, ezen egyes ujabb nemzetközi szerződések azáltal iparkodtak segíteni, hogy : ha a tettes a tett elkövetése után szerezte meg a franczia állampolgárságot, akkor legalább az idegen állam részére való kiadatás ne legyen lehetetlen. Mostantól kezdve azonban olyan rendelkezést indítványoznak, mely szerint a tettes az esetben is üldözhető, ha a telt elkövetése után lett franczia honpolgár, ha csak külföldön fel nem mentették vagy ugyanott ntm szenvedte el már büntetését, vagy az el nem évült, illetve el nem engedték. 6. A legújabban benyújtott és a halálbüntetés eltörlését czélozó törvényjavaslatok lözül nevezetesebbek: Flaissiéres és társainak 1906. július 5-én, Reinacli József és társainak július 10 én és Meunier Pál képviselőn , k július 13-án beterjesztett törvényjavasltai. 1906. november 5-én a kormány is benyújtott egy ilyen értelmű javaslatot. Hosszabb indokolásban előadja a javaslat, hogy a halálbüntetés ugy a büntetési rendszer történeti fejlődésével, mint a modern kriminálpolitika követelményeive homlokegyenest ellenkezik. De a tervezet mégis — szemben az előbbiekkel — fenn akarja tartani a halálbüntetést a katonai büntetőtörvényekben ; nevezetesen a háború esetén elkövetett