Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 1. szám - Az öngyilkosság - A svéd börtönügy

16 Magyar Jogász-Ujság VII. évf. A Wallin érsek és Wannqist alkormányzó által Stock­holmban alapított s Károly herczeg nevét viselő inté­zetben „azon fiatalkorú egyének vannak, akik a törvé­nyes felelősség korát még nem érték el." A fröbergi földmivelő telepen szintén a fiatalkorú bűnözőket tartják 15—16. életévük betöltéséig. A hulli földmivelő és javító telepen a 10—15. életév között levő s a büntető-, rendőr, vagy községi birósági határozattal odaküldött gyerme­keket őrzik, huszadik életévükig. Az ifjak vallásos és erkölcsi nevelést kapnak s folytonosan munkával fog­lalkoznak. Ezenkívül gyakorolják magukat a tornában, énekben, zenében, földmives és ipari munkában. — A Nemzetközi Büntetőjogi Fgyesület, A nemzetközi büntetőjogi egyesület magyar csoportja, deczember hó 17-én Rickl Gyula min. tanácsos elnök­lete alatt felolvasó-ülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia kis dísztermében. Az ülésen iésztvettek : dr. Moravcsik Ernő Emil, dr. Balogh Jenő, Ángyán Béla egyetemi tanárok, Ghyczy Béla altábornagy, Hódossi Imre, Csiky József kúriai biró, Apáthy László tábla­bíró, dr. Sarbó Arthur egyetemi magántanár, Konrád Jenő min. tanácsos, Oláh Gusztáv elmegyógyintézeti igazgató, Magyarevics Mladen székesfővárosi tiszti főorvos és még sokan. Dr. Babarczi-Schwarczer Ottó főrendiházi tag nagy tetszéssel fogadott előadásában a korlátolt beszámithatóságról szólott s azt mondotta, hogy azt a tartósan kóros szellemi állapotú nem elme­beteg egyént, akire nézve attól lehet alaposan tartani, hogy a törvényben büntetett, nem kizárólag vagyon ellen irányuló büntetendő cselekményt fog elkövetni, e czélra rendelt külön gyógyintézetben kell elhelyezni és mind­addig ott tartani, amíg elhelyezését indokoló közveszé­lyessége, vagy kóros állapota meg nem szűnik, még pedig akkor is, ha büntetendő cselekményt nem követett el. A külön gyógyintézetben elhelyezett egyént egész­ségének és szellemi állapotának figyelembe vételével kell kezelni. Abban a kérdésben, hogy valakit külön gyógyintézetbe szállitsanak-e, az egészségügyi közigaz­gatási hatóság határoz. A büntetést kitöltött ily egyént, a reá vonatkozó büntető iratokkal, különösen a szak­értői véleményekkel együtt annak a hatóságnak kell átadni. Az egyének elhelyezésére, különösen az elhelye­zés birói ellenőrzésére, az elmebetegre fennálló birói szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az intézetbe nem helyezett csekélyebb szellemi érzékű embereket megfelelő egészségügyi felügyelet alá kell helyezni és a legmesszebbmenő hatósági és társadalmi gyámolitásban kell részesíteni. — A „Magyar Jogászegyletének deczember 14-én dr. Székely Ferencz koronaügyész elnöklete alatt folyt ülésén dr. Schiller Bódog tartott előadást A Hár­maskönyv egyik állítólagos főforrásáról." Egy a XIV. század első felében Alsó-Ausztriában keletkezett római jogi compendíumról Pomasdek osztrák jogtörténetiró azt állította, hogy Werbőczi tulajdonképpeni jogi anya­gának nagy részét abból merítette; ezt a tételt legújab­ban egy radikális magyar iró ugy formulázta, hogy a Hármaskönyv utánzata annak az osztrák jogi tankönyv­nek. Schiller Bódog elsőben is a középkori szépirodalom és jogtudomány köréből vett példákkal kimutatta, hogy az a kor terjedelmes részekben más irók munkáiból való átvételében semmi illetlen vagy éppen erkölcstelen dolgot nem látott, hogy tebát Werbőczit az ő kortársai, bár­mennyit vett volna is át abból az osztrák Summából, nem hibáztatták volna. Valójában Werbőczi, ha egyáltalán ismerte és használta is a Summát, annak nagyon keve­set köszönhet. Az ő fejtegetései hasonlíthatatlanul színe­sebbek és gazdagabbak, mint a Summa rövid fejezetkéi és müve nem egyezik azzal az egyes materiák tárgya­lásának rendjében sem. A Summával egyező mondatok­nak s kifejezéseknek legnagyobb része pedig a római s kánonjog eredeti forrásaiban is található, hogy Werbőczi azokat nem a Summából vette át, bizonyítja az a két tény, hogy számos forráshely teljesebben és pontosabban van meg a Hármaskönyvben, mint a Summában és hogy a Hármaskönyv a Corpus juris civilis és a Corpus juris canonici könyveiből való sok olyan forráshelyet tartal­maz, amelyet a Summában nem találunk. Mindössze néhány egyezés, körülbelül 35 sor az, ami a Summának a Hármaskönyvre való hatását reprezentálja, ámbár lehetséges, hogy Werbőczi még ezt a keveset is egy a Summával közös forrásból merítette. A nagy tetszéssel fogadott előadás befejeztével dr. Gábor Gyula ügyvéd utalt arra, hogy az egyetemen, ahol pedig régi alapító­levél szerint a Hármaskönyv magyarázatainak czéljára külön kathedrának kellene fennáliania, nagyon elhanya­golják Werbőczit. Dr. Timon Ákos egyetemi tanár Gábor Gyula észrevételeivel szemben figye.meztetett arra, hogy a Hármaskönyv jelentőségét éppen ujabban domborítják ki kellőleg az egyetemi oktatás keretében; nevezetesen szóló mindenütt Werbőczi közjogi tanításait veszi alapul s fejleszti. Schiller Bódog eredményeihez ő is teljesen csatlakozik. /\ A föltételes elítélés kérdése Olasz­országban. Olaszországban ujabbán igen élénk vita tárgyát képezi a föltételes elitélés kérdése Legközelebb Bocco ferrarai egyetemi tanár irt egy i;en érdekes tanul­mányt e kérdésről s a következő konklúziókra jutott: 1. azon állampolgárnak (tehát az idegenek kizárásával), aki előzőleg nem követett el börtönnel büntetendő bűn­cselekményt, megvan a büntetés végrehajtásának a föl­függesztésére, illetve — ami mindegy — a büntetés végrehajtásának a föltételes elengedésére vonatkozólag a jogszerző képessége; 2 ezen képesség ipso jure végleg elvész, börtönre való elitéltetés esetén ; 3. a rehabilitáczió visszaszerzi e jogképességet. — Vitás elvi kérdés. A m. kir. Curia büntető tanácsai 1908. évi január hó 17 napján (péntekeD) d. e. 10 órakor a díszteremben dr. Bernáth Gíza másod­elnök elnöklete alatt teljes ülést tartanak, melynek tárgya: megvitatása és eldöntése a m. kir. Curia III. büntető tanácsának 1907. évi június 21-én és 25-én, továbbá 1907. évi október hó 10-én tartott üléseiben felmerült következő büntetőjogi vitás elvi kérdésnek : „Ha a vád­lott a felebbviteli főtárgyaláson sem jelen, sem képviselve nem volt, utóbb pedig az Ítélet kihirdetésére nem lehe­tett őt előállítani: van-e hivatalból védő kirendelésének helye abból a czélból, hogy a másodfokú bíróság Ítélete, a vádlott helyett e védőnek kihirdetessék ?" Előadó : Janecskó István kir. curiai biró. — Női ügyvédek Párisban. Az esküt tett párisi női ügyvédek száma nyolczra emelkedett. Ebből az alkalomból az illetékes körök konstatálják, hogy a női ügyvédeknek a joggyakorlat folytatására vonatkozó reményei a gyakorlatban aligha válnak be. Néhánynak közülök habár munkát és keresetet biztosítanak az egyes női egyesületek, mások ismét tanítással gondoskodhatnak életfentartásukról. Hanem ami az ügyvédi képviseleteket, a birói joggyakorlatokat illeti, ott már a közönség minden tekintetben a férfi ügyvédeket részesiti előnyben. — Teljes-ülésü döntvények hitelesítése. A m. kir. Curia büntető tanácsai deczember 13-án dr. Bernáth Géza másodelnök elnöklete alatt teljes ülést tartottak, a melyben hitelesítették a következő döntvényeket: 1. A btkv. 87. §-a esetében nem szabható ki a btkv. 92. §-ában emiitett 15, illetve 10 évi fegyháznál enyhébb büntetés ? 2. Az esküdteknek ama határozatához, mely szerint a beszámithatóságot kizáró ok (btkv. 76., 77.

Next

/
Thumbnails
Contents