Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 1. szám - Az öngyilkosság - A svéd börtönügy

16 Magyar Jogász-Ujság VII. évf. A Wallin érsek és Wannqist alkormányzó által Stockholmban alapított s Károly herczeg nevét viselő intézetben „azon fiatalkorú egyének vannak, akik a törvényes felelősség korát még nem érték el." A fröbergi földmivelő telepen szintén a fiatalkorú bűnözőket tartják 15—16. életévük betöltéséig. A hulli földmivelő és javító telepen a 10—15. életév között levő s a büntető-, rendőr, vagy községi birósági határozattal odaküldött gyermekeket őrzik, huszadik életévükig. Az ifjak vallásos és erkölcsi nevelést kapnak s folytonosan munkával foglalkoznak. Ezenkívül gyakorolják magukat a tornában, énekben, zenében, földmives és ipari munkában. — A Nemzetközi Büntetőjogi Fgyesület, A nemzetközi büntetőjogi egyesület magyar csoportja, deczember hó 17-én Rickl Gyula min. tanácsos elnöklete alatt felolvasó-ülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia kis dísztermében. Az ülésen iésztvettek : dr. Moravcsik Ernő Emil, dr. Balogh Jenő, Ángyán Béla egyetemi tanárok, Ghyczy Béla altábornagy, Hódossi Imre, Csiky József kúriai biró, Apáthy László táblabíró, dr. Sarbó Arthur egyetemi magántanár, Konrád Jenő min. tanácsos, Oláh Gusztáv elmegyógyintézeti igazgató, Magyarevics Mladen székesfővárosi tiszti főorvos és még sokan. Dr. Babarczi-Schwarczer Ottó főrendiházi tag nagy tetszéssel fogadott előadásában a korlátolt beszámithatóságról szólott s azt mondotta, hogy azt a tartósan kóros szellemi állapotú nem elmebeteg egyént, akire nézve attól lehet alaposan tartani, hogy a törvényben büntetett, nem kizárólag vagyon ellen irányuló büntetendő cselekményt fog elkövetni, e czélra rendelt külön gyógyintézetben kell elhelyezni és mindaddig ott tartani, amíg elhelyezését indokoló közveszélyessége, vagy kóros állapota meg nem szűnik, még pedig akkor is, ha büntetendő cselekményt nem követett el. A külön gyógyintézetben elhelyezett egyént egészségének és szellemi állapotának figyelembe vételével kell kezelni. Abban a kérdésben, hogy valakit külön gyógyintézetbe szállitsanak-e, az egészségügyi közigazgatási hatóság határoz. A büntetést kitöltött ily egyént, a reá vonatkozó büntető iratokkal, különösen a szakértői véleményekkel együtt annak a hatóságnak kell átadni. Az egyének elhelyezésére, különösen az elhelyezés birói ellenőrzésére, az elmebetegre fennálló birói szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az intézetbe nem helyezett csekélyebb szellemi érzékű embereket megfelelő egészségügyi felügyelet alá kell helyezni és a legmesszebbmenő hatósági és társadalmi gyámolitásban kell részesíteni. — A „Magyar Jogászegyletének deczember 14-én dr. Székely Ferencz koronaügyész elnöklete alatt folyt ülésén dr. Schiller Bódog tartott előadást A Hármaskönyv egyik állítólagos főforrásáról." Egy a XIV. század első felében Alsó-Ausztriában keletkezett római jogi compendíumról Pomasdek osztrák jogtörténetiró azt állította, hogy Werbőczi tulajdonképpeni jogi anyagának nagy részét abból merítette; ezt a tételt legújabban egy radikális magyar iró ugy formulázta, hogy a Hármaskönyv utánzata annak az osztrák jogi tankönyvnek. Schiller Bódog elsőben is a középkori szépirodalom és jogtudomány köréből vett példákkal kimutatta, hogy az a kor terjedelmes részekben más irók munkáiból való átvételében semmi illetlen vagy éppen erkölcstelen dolgot nem látott, hogy tebát Werbőczit az ő kortársai, bármennyit vett volna is át abból az osztrák Summából, nem hibáztatták volna. Valójában Werbőczi, ha egyáltalán ismerte és használta is a Summát, annak nagyon keveset köszönhet. Az ő fejtegetései hasonlíthatatlanul színesebbek és gazdagabbak, mint a Summa rövid fejezetkéi és müve nem egyezik azzal az egyes materiák tárgyalásának rendjében sem. A Summával egyező mondatoknak s kifejezéseknek legnagyobb része pedig a római s kánonjog eredeti forrásaiban is található, hogy Werbőczi azokat nem a Summából vette át, bizonyítja az a két tény, hogy számos forráshely teljesebben és pontosabban van meg a Hármaskönyvben, mint a Summában és hogy a Hármaskönyv a Corpus juris civilis és a Corpus juris canonici könyveiből való sok olyan forráshelyet tartalmaz, amelyet a Summában nem találunk. Mindössze néhány egyezés, körülbelül 35 sor az, ami a Summának a Hármaskönyvre való hatását reprezentálja, ámbár lehetséges, hogy Werbőczi még ezt a keveset is egy a Summával közös forrásból merítette. A nagy tetszéssel fogadott előadás befejeztével dr. Gábor Gyula ügyvéd utalt arra, hogy az egyetemen, ahol pedig régi alapítólevél szerint a Hármaskönyv magyarázatainak czéljára külön kathedrának kellene fennáliania, nagyon elhanyagolják Werbőczit. Dr. Timon Ákos egyetemi tanár Gábor Gyula észrevételeivel szemben figye.meztetett arra, hogy a Hármaskönyv jelentőségét éppen ujabban domborítják ki kellőleg az egyetemi oktatás keretében; nevezetesen szóló mindenütt Werbőczi közjogi tanításait veszi alapul s fejleszti. Schiller Bódog eredményeihez ő is teljesen csatlakozik. /\ A föltételes elítélés kérdése Olaszországban. Olaszországban ujabbán igen élénk vita tárgyát képezi a föltételes elitélés kérdése Legközelebb Bocco ferrarai egyetemi tanár irt egy i;en érdekes tanulmányt e kérdésről s a következő konklúziókra jutott: 1. azon állampolgárnak (tehát az idegenek kizárásával), aki előzőleg nem követett el börtönnel büntetendő bűncselekményt, megvan a büntetés végrehajtásának a fölfüggesztésére, illetve — ami mindegy — a büntetés végrehajtásának a föltételes elengedésére vonatkozólag a jogszerző képessége; 2 ezen képesség ipso jure végleg elvész, börtönre való elitéltetés esetén ; 3. a rehabilitáczió visszaszerzi e jogképességet. — Vitás elvi kérdés. A m. kir. Curia büntető tanácsai 1908. évi január hó 17 napján (péntekeD) d. e. 10 órakor a díszteremben dr. Bernáth Gíza másodelnök elnöklete alatt teljes ülést tartanak, melynek tárgya: megvitatása és eldöntése a m. kir. Curia III. büntető tanácsának 1907. évi június 21-én és 25-én, továbbá 1907. évi október hó 10-én tartott üléseiben felmerült következő büntetőjogi vitás elvi kérdésnek : „Ha a vádlott a felebbviteli főtárgyaláson sem jelen, sem képviselve nem volt, utóbb pedig az Ítélet kihirdetésére nem lehetett őt előállítani: van-e hivatalból védő kirendelésének helye abból a czélból, hogy a másodfokú bíróság Ítélete, a vádlott helyett e védőnek kihirdetessék ?" Előadó : Janecskó István kir. curiai biró. — Női ügyvédek Párisban. Az esküt tett párisi női ügyvédek száma nyolczra emelkedett. Ebből az alkalomból az illetékes körök konstatálják, hogy a női ügyvédeknek a joggyakorlat folytatására vonatkozó reményei a gyakorlatban aligha válnak be. Néhánynak közülök habár munkát és keresetet biztosítanak az egyes női egyesületek, mások ismét tanítással gondoskodhatnak életfentartásukról. Hanem ami az ügyvédi képviseleteket, a birói joggyakorlatokat illeti, ott már a közönség minden tekintetben a férfi ügyvédeket részesiti előnyben. — Teljes-ülésü döntvények hitelesítése. A m. kir. Curia büntető tanácsai deczember 13-án dr. Bernáth Géza másodelnök elnöklete alatt teljes ülést tartottak, a melyben hitelesítették a következő döntvényeket: 1. A btkv. 87. §-a esetében nem szabható ki a btkv. 92. §-ában emiitett 15, illetve 10 évi fegyháznál enyhébb büntetés ? 2. Az esküdteknek ama határozatához, mely szerint a beszámithatóságot kizáró ok (btkv. 76., 77.