Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 22. szám

VÍI. évfolyam. Budapest, 1908. november 15. 22. szám. MAGYAR JOGÁSZ-ÚJSÁG A JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYOK MINDEN ÁGÁT FELÖLELŐ FÉLHAVI FOLYÓIRAT Joggyakorlati szemle. A magyar joggyakorlat biztosítási ügyekben. (Folytatás.) (R.) A kárbiztositási joggyakorlat érdekesebb határozatait a következőkben ismertetem: A túlbiztosítás jogfosztó következményeinek beálltához a magyar kereskedelmi törvény 470. §-a csak a rosszhiszeműséget kívánja meg. Ilyen rosszhiszeműséget azonban a magyar joggyakorlat fenforgónak nem talált, midőn a biztosított marhatakarmányát három forintos értékkel biztosította, holott annak szakértők szerint valóságos egységértéke két koronánál több nem volt.1) A túlbiztosítás fenforgásához a magyar joggyakorlat szerint szükséges nyerészkedési szándék a változó mennyiségben biztosított árukészletnél fogalmilag ki van zárva.2) Jóhiszemű túlbiztosítás jogkövetkezménye egyedül az, hogy a biztosított tárgyak teljes értékét meghaladó biztosítás nem bir érvénynyel.3) Abból, hogy a törvény a többszörös biztosítás érrényét el nem ismeri, következik, hogy a később kötött biztosítás érvénytelen akkor is, ha a korábbi biztosítás a káreset bekövetkezésekor már érvényben nem volt.4) A gazdasági intéző állásából kifolyólag felhatalmazottnak tekintendő arra, hogy az általa kezelt gazdaság terményeit elemi csapások, ennélfogva jégkár ellen biztosítsa.5) Ha az átalánybiztositásban (Pauschal-Versicherung) a biztosított tárgyak (épületek) egyedileg meg vannak határozva és az egyik épület leég, az annak helyébe felépült uj épület ujabb bejelentés nélkül a biztosítás további folyamán nem tekinthető biztosítottnak akkor sem, ha a biztosított a leégett tárgyak után, tehát a kötvényben feltüntetett teljes dijat mégis fizette a biztositónak, mert egyedül ez, a szerződés revalidácziójának nem tekinthető és legfeljebb a sine causa történt fizetés visszakövetelésére nyújtana jogalapot.0) A tűzveszélyből való mentés és oltás közben megsemmisült, elveszett vagy ellopott tárgyakért a biztosító szintén kártérítéssel tartozik.7) Nem bir hatálylyal ama biztosítási feltétel, hogy a biztosító jogositva van a biztosítási szerződést hatálytalannak deklarálni, ha a biztoi) 1903. Xl/24. 1329. sz. 2) 1905. V/24. 1361. sz. 3) 1903. Xl/24. 1329. sz. *) 1900. 1X/27 699. sz. <*) Budapesti Tábla 1905. III'28. I. G. 25. sz. 6) 1906.11/20. 287. sz. 7) 1906. XI/14. 1061. sz. sitott malomban a feltételek ily irányú tilalma ellenére dohányoznak s villany helyett petróleummal világítanak.8) A calcium karbid biztosítástechnikai szempontból nem tekinthető robbanó anyagnak 9) A biztosítási feltételek rendszerint tartalmazzák azon kikötést, hogy a biztosító a biztosítottat ért bármily nagyságú kár esetén is jogositva van a szerződést, a há ralevő szerződési tartam tekintetébe felbontani. A magyar joggyakorlat e biztosítási feltétel érvényét el nem ismeri, s kötelezi a biztositót a szerződésnek a kár által nem érintett érték erejéig érvényben tartására.10,/ Ha a biztosító társaság az általa megállapított tűzkár összegének folyósításakor az elégett tárgyak mennyisége tekintetében lényeges tévedésen volt és ezen tévedését a biztosított okozta, az általa történt többletfizetést visszakövetelheti.11) Ha a kár megállapításának módját illetőleg a biztosítási feltetelek azon kikötést tartalmazzák, hogy a szerintük megállapított kártérítést, ha a biztosított el nem fogadja, akkor a biztosító kiküldöttjének becslése képezze a kár összegének meg nem támadható alapját, de viszont a kárfölvételi jegyzőkönyvben az foglaltatik, hogy a kiküldölt által történt becslés csak a társaság jóváhagyása után valhatik kötelezővé, ez esetben a kármegállapitás eredménye a biztosítottat sem kötelezheti.12) A kár megállapításának a kötvény feltetelekben kikötött módját illetőleg, a magyar joggyakorlat azon nézetet vallja, hogy azok a feleket, illetve a biztosítottat csak az esetben kötelezik, ha azokból minden kételyt kizáró határozottsággal kitüoik, hogy a kár megállapításának az a módja mindkét félre kötelező hatályúnak czéloztatott. Ha tehát például kiköttetett, hogy a biztosított kárát kereskedelmi könyveivel köteles kimutatni, ugy ezen kikötés csak akkor zárja ki a kárnak más módon való bizonyítását, ha a könyvekkel kimutatott kárt, a biztosító is megállapítottnak köteles elfogadni.13) Közlési kötelezettség megsértését nem képezi az, ha a biztosított épület, mely vályogból volt építve, a biztosítási ajánlatban kőből építettnek mondatott.14) Nem sérti meg a köz8) Budapesti Tábla 1907. IV/24. II. G. 31. szám. ») 1907. Vl/14. 596. sz «>) 1907. X/3. 1236. sz. ») 1907. X1I/28 18i7. sz. ") 1906. XII/20. 1545. sz. ™\ 1905. 111/30. 141. sz. ") 1905. IV/12. 1314. szám.