Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 22. szám

206 Magyar Jogász-Ujság VII. évf. Iési kötelezettséget az sem, ha az elhallgatott tűzkár jelentéktelen volt, mert ez a biztosítás elvállalására nem képez befolyással biró körülményt,15) vagy ha az ajánlatban elhallgatott tűzkár, magánál a kifogásoló biztositónál volt biztosítva, de igenis sérti annak elhallgatása, hogy a biztosított terményeket előzőleg jégkár érte.16) Azon körülmény, hogy a biztosított tárgyak az ajánlat tétele idején már részben, akár egészben bírói foglalás tárgyát képezték, nem tartoznak a közlési kötelezettség alá eső körűimé nyek közé.17) Két tulajdonostárs ingatlanát, csak az egyik tulajdonos biztosítván, a biztosító mégis mindkét tulajdonos kárát megtéríteni köteles.18) Azon körülmény, hogy a biztosítottat közigazgatási uton, gyúlékony anyagnak padláson való tartásában rejlő kihágásért meg is büntették, önmagában nem állapítja meg a biztosított kártérítési jogának prejudicziumát,19) de megállapítja a büntető bíróság által megállapított tüzokozás vétsége.20) Viszont a tűzvész okozás vádja alól való jogerős felmentés, nem zárja ki biztositásjogi szempontból vétkes gondatlanság fenforgását, mert a biztositásjogi vétkesség nincsen a büntetőbirónak Ítélete által végleg eldöntve.21) A tulajdonostársak egyikének vétkessége, az összes társtulajdonosok jogainak prejudikálna.22) A szivartüz folytán szenvedett kárért a biztosított felelős. A nem gyújtó villámcsapás által szenvedett kár azonban a tűzkár fogalma alá nem esik. Az életbiztosítási joggyakorlat köréből emlitésreméltónak (ártom, a következő határozatokat: A nagyobb fokú neurasthenia elhallgatása a közlési kötelezettség megsértését képezi.23) Ezen kérdésre: „legközelebb mikor és mi okból használt orvosi segélyt" adott valótlan válasz, a közlési kötelesség megsértését képezi.24) Ha az ajánlat csak annak tétele időpontjára, tehát a jelent illetőleg tartalmaz kérdést bizonyos betegségek felől, az ajánlat tétele előtti időkben elszenvedett, a kérdezettekkel azonos betegségek elhallgatása közlési kötelezettség megsértését nem jelenti.25) Elmebeteg biztosított a közlési kötelezettséget meg nem sértheti, mert közismeretü, hogy elmebetegek betegségük természetét nem ismerik.26) Ha volt is a biztosítottnak az ajánlat előtt nehéz légzése s szivdobogása, ebből még meg nem állapitható, hogy a biztosítottnak szívbaját 15) 1907. IV/16. 298. sz. '«) 1900. XI/15. 702. szám. 17) 1903. X/30. 1410. sz. «) Régebbi joggyakorlat ugyan, de felemlitésTe érdemes. 1894. 11/15. 1674 sz. 18) 1901. V/14. 1132 sz. 20) 1900. 11/28. 40. sz «») 1904. 141. sz. •I 1900. 1504. sz. 23) 1905. X/4. 818. sz *) 1906 X/U. 1226. szám. 1905. 111/21. 1654. szám. 28) 1906. 111/28. 1124. szám. ismerni kellett, s így ennek be nem vallásával a közlési kötelezettségét meg nem sértette.27) A biztosítottnak a biztosítási feltételekben adott azon jog, hogy a biztosítási dijaknak 3 éven tul való fizetése után, a biztositásnak díjmentes biztosításra átváltoztatását, a díjfizetés elmulasztásától hat hónapon belül kérelmezhesse, csak addig gyakorolható, míg a biztosított esemény be nem következett.28) Ezen álláspont képviseli a királyi Curiának e kérdésben vallott álláspontját, amely kérdést a budapesti ítélő tábla az előzőben közölt Curiai határozattal ellenkező irányban döntötte el. E határozatában ugyanis a királyi ítélőtábla azon jogelvet mondotta ki, hogy a biztosítás redukczióját követelheti a kikötött előfeltételek fenforgása esetén nemcsak maga a biztosított, hanem a biztosított halála utan a kedvezményezett is, illetve amennyiben az örökösök a kedvezményezettek, az örökösök is.29) A visszavásárlásra való jog azonban a biztosított csődtömegét nem illeti meg.30) A biztosítási kötvénynek magánál a biztosító társaságnál való elzálogosítása, a kötvény redukcziójának útjában nem állhat. A kölcsönnyújtás csak arra jogosítja fel a biztosító társaságot, hogy a kiállítandó tőkésített kötvényt a kölcsön kifizetéséig magánál, zálogban visszatarthassa A ftnntiekkel ellentétes biztosítási feltétel, joghatálylyal nem bír.31) Ép ugy nem bír joghatálylyal a magyar joggyakorlat szerint azon biztosítási feltétel sem, amely szerint a biztosítási kötvényre felvett kölcsön kamatainak nem fizetése magát a szerződést is érvényteleníti. A bemutatóra szóló életbiztositási kötvény alapján esedékes biztosítási összeg, a biztosított halála esetén a biztosított hagyatékának tekintendő, s annak törvényes örököseit illeti meg az esetben, ha a kötvény az elhalt biztosított birtokában találtatott. Ezen eset fenforgónak mond tott ki akkor is, ha a kötvény harmadik személy birtokában, zálogban volt32) A bemutatóra szóló biztosítási kötvény birtokosa, a kötvény jogos tulajdonosának tekintendő mindaddig, mig rosszhiszemű szerzése be nem bizonyittatott.33) Az életbiztositási szerződés revalidácziója az eredeti biztosítási összegnél kisebb összegre is érvényes, s eziránt tett ajánlat és elfogadás szóval is megtehető.34) Ha a biztosított a visszatérő díj esedékessége idején súlyos beteg volt, ugy őt a fizetésbeni késedelme körül mulasztás nem terheli, illetve az ily mulasztás a szerződés hatályának nem prejudikál.35) Amíg a biztosítási összeg nem vált esedé2T| 1907. 1V/24 1251. sz. 28, 1904 IV/20. 901 sz 2°) 1903. XII/12. I G. H0. sz. Bp Tábla 1904 IX/19 1662. sz «) 1905. V/31. 1275 szám. «) 1905 1/23 72 sz. 33) 1904. VI/24. 1643. szám. 1906. IV/4 732 sz 35) 1907. IV/17. 305. sz.