Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 21. szám - A török alkotmány

200 Magyar Jogász-Üjság VII. évf. A kormány köteles minden törvényjavaslatot tárgyalás előtt kinyomatni s a kamarák tagjai között szétosztatni. A kamarákban a szavazás név szerint vagy jelekkel, szavakkal, vagy pedig titkosan történhetik. Titkos szavazás akkor rendelhető el, ha azt a jelenlevő tagok többsége kéri. A kamarák belső ügyeinek az igazgatása az illető elnök hatáskörébe tartozik. Lássuk már most az egyes kamarák szervezetét. A szenátus elnökét és tagjait, élethossziglanra, a szultán nevezi ki. A szenátorok száma a képviselők számának az egyharmadrészét nem haladhatja meg. Szenátorrá csak azon, 40. életévét betöltött egyén nevezhető ki, a ki közbizalomnak örvend, vagy a ki az országnak jelentékeny szolgálatokat tett. A szenátori méltóság volt minisztereknek, főkormányzóknak, főhadvezéreknek, magas államhivatalnokoknak, nagykövetnek, meghatalmazott minisztereknek, pátriárkáknak, „nagy rabbinusok"-nak és tábornokoknak is adományozható, ha az általános föltételeknek megfelelnek. Ha valamelyik szenátor, saját kérelmére, bármiféle tisztségre kineveztetik, megszűnik a bizottság tagja lenni. A szenátorok havonként 10.000 piaszter fizetést élveznek. Ha valamely szenátor az állampénztártól bármiféle járulékot is élvez, akkor a szenátori fizetést csak akkor kapja, ha annak az összegét a járulék összege meg nem haladja s azt is csak a különbözeti összegben kapja meg. A szenátus hatáskörébe tartozik: a képviselőház által elfogadott törvényjavaslatoknak a megvizsgálása. Ha ezen vizsgálás közben a szenátus ugy találja, hogy az illető törvényjavaslat a szultán felségjogaival, a szabadsággal, az alkotmánynyal, a birodalom területi épségével, az ország belbékéjével, honvédelem érdekeivel, vagy a jó erkölcsökkel ellenkezik, akkor azt indokolt szavazással elveti, vagy módosítás czéljából a képviselőháznak visszaküldi. A szenátus által elfogadott tőrvényjavaslatokat a nagyvezirrel közlik. A képviselőház tagjainak a számát csak általánosságban állapítja meg a törvény, a mennyiben kimondja, hogy minden ötezer török (férfi) állampolgárra kell esnie egy képviselőnek. A képviselőválasztás titkos szavazás utján történik. Képviselő — a minisztert kivéve — semmiféle közhivatalt sem viselhet. Nem lehet képviselő: 1. az, a ki nem török állampolgár ; 2. az, a ki diplomácziai szolgálatban áll ; 3. az, a ki nem tud törökül ; 4. az, a ki még nincs harmiucz éves ; 5. az, a ki valamely különleges szolgálatot végez ; 6. az, a ki vagyonbukás után nem rehabilitáltatott. 7. az, a ki hírhedt viselkedése miatt a köztiszteletre nem érdemes; 8. az, a ki politikai jogainak az elvesztésére Ítéltetett ; 9. az, a ki polgári jogait nem gyakorolhatja ; 10. az, a ki idegen nemzethez tartozik. Nem lehet tagja az országgyűlésnek az sem, a ki törökül irni és olvasni nem tud. A képviselők mandátuma négy évi időtartamra érvényes. A képviselőválasztások az országgyűlés megnyitása, (november) előtt négy hóval ejtendők meg. Minden egyes képviselő a törökök összeségét képviseli, nem pedig csupán a saját kerületét. A képviselőt mindig az illető kerület lakói közül kell választani. Vagyonbukás, hosszas távollét, valamint a polgári és politikai jogok elvesztésére történt elitélés esetén, az illető képviselő ebbeli minősége megszűnik s uj választás rendelendő el. A képviselők minden ülésszak tartamára 20.000 piaszter fizetést és útiköltség megtérítést kapnak. A képviselőház elnökét és két alelnökét a szultán nevezi ki, a képviselőház által elébe terjesztett kilencz jelölt közül. A képviselőház ülései nyilvánosak. Mindazonáltal a kormány, az elnök, vagy tizenöt képviselő indítványára bármikor elrendelendő a zárt ülés. A törvényhozási időszak tartama alatt, a képviselők — tettenkapás esetét kivéve — csak akkor vonhatók bűnvádi eljárás alá, illetve csak akkor tartóztathatók le, ha erre nézve a képviselőház — szavazattöbbséggel — engedélyt adott. A képviselőház az elébe terjesztett törvényjavaslatokat megvitatja, azokat elfogadja, kijavítja, vagy elveti. Ugyanezt teheti az alkotmányra és a pénzügyre vonatkozó javaslatokkal, valamint a költségvetéssel is. Az uj alkotmány gondoskodása kiterjed még a birói szervezetre, a pénzügyekre és a tartományi kormányzatra is. A jelenlegi birói szervezetet az uj törvény érintetlenül hagyja s csupán nagyobb garancziákkal övezi azokat. E szerint megmaradnak az u n. vegyes községi és kerületi bíróságok, a melyek a kudi elnöklete alatt, három mohamedán és három más felekezetű egyénből állanak s a melyek az elsőfokú bíráskodást gyakorolják. A tartományi fővárosokban székelő felebbviteli bíróság is megmarad s a harmadfokú bíráskodást ezután is a konstantinápolyi legfőbb ítélőszék gyakorolja. Az uj alkotmány kimondja a birák elmozdithatatlanságát s biztosítja előmenetelüket is. Kimondja a tárgyalások nyilvánosságát s megengedi az ítéletek nyilvánosságra hozatalát; biztosítja a felek számára a jogvédelmi eszközök igénybevételét s a birói illetékességet, meghonosítja az államügyészi intézményt, a melynek a tagjai nemcsak közérdekből, hanem akkor is kötelesek eljárni, ha a magánfél a panaszát visszavonta; végül biztosítja a birói függetlenséget s egyes ügyeknek választott vagy kiküldött bíróság utján való eldönthetését. Fölállítja és szervezi az uj alkotmány a legfőbb fegyelmi bíróságot is, a mely a miniszterek és a legfőbb ítélőszék tagjainak az ügyében, valamint minden felségsértési és hazaárulást perben itél.