Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 21. szám - A török alkotmány

21. sz. Magyar Jogász-Ujság 199 Törvénybe iktatja az uj alkotmány a polgári jogokat is. Első sorban is az egyéni szabadsága biztosíttatik annak, „a ki a más hasonló jogát is tiszteletben tartja." Az államvallás : az Iszlám hanefita ritusa. Mindazonáltal az állam védelemben részesiti a keresztény vallásokat és a zsidó vallást is. Hasonlóan biztosítja az alkotmány a sajtó-, gyülekezési, kérvényezési és oktatási szabadságot is. Ez utóbbit azzal a megszorítással, hogy az összes iskolákat állami fölügyelet alá helyezi. Kimondja továbbá az alkotmány a törvény előtti egyenlőséget, a hivataiviselés jogát, a teherviselés egyenlőségét, a tulajdon- és a házjog sérthetetlenségét. A most elősorolt jogok közül csupán a vallásszabadság az, a melyik eddig is fönnállóit Törökországban. Bizonyára nem lesz érdektelen, ha az e tekintetben uralkodó állapotokat röviden ismertetjük. A korán szerint, minden muzulmán papja vallásának. Az Iszlám világi papságát az ulemák képviselik, a kiknek a főnöke: a mufti serik-ul-islam. A papság két részre oszlik, a mennyiben tagjai vagy sejk-ek, azaz hitszónokok, vagy pedig khatibok, azaz imádkozok. Törökországban teljes vallásszabadság uralkodik s az egyes vallásfelekezetek főpapjai hivatalosan is elismertetnek, így a konstantinápolyi pátriárka, a ki az európai Törökországban élő görögök egyházi feje s a nemzeti községek elöljárója. Továbbá : a latin szertartású kath pátriárka, a ki szinten Konstantinápolyban székel. A két örmény pátriárka, valamint a „nagy rabbi" is hivatalosan el van ismerve. Ezt a jogállapotot az uj alkotmány is meghagyja. A mi már most a központi kormány szervezését illeti, az uj kormány tizenegy minisztériumot állit föl; ezek: a külügy-, hadügy-, tengerészügy-, pénzügy-, közmunkaügyi (és földmivelési, ipari és kereskedelmi), igazságügy- és közoktatásügyi minisztérium, valamint a szultán személye körüli, s végül a hegy- és bányaügyi és a belügyminisztérium. Ezenkívül igen sok tárczanélküli miniszter is van, a kik többnyire a volt nagyvezérek sorából kerülnek ki s a kik között szerepel pl. az államtanács elnöke, a tüzérség felügyelője s a fővám igazgató is. Voltaképpen ugy áll a dolog, hogy a most nevezettek csupán miniszteri czimmel bírnak. A minisztertanács elnöke : a nagyvezir; kivüle még a sejk-ül-izlam is tagja a kabinetnek. A nagyvezirt és a sejk-ül-izlámot a szultán megbízza hivatali teendőkkel, a többi minisztert pedig kinevezi. A miniszterek a legfontosabb államügyeket intézik, ezeket azonban be kell mutatniok a szultánnak, a ki azokat aláírja, illetve megerősíti. A kevésbbé fontosabb ügyeket a miniszteri szakosztály főnökök intézik el, a kiknek az intézkedését azonban a nagyvezir erősiti meg. Határozottan kimondja az uj alkotmány a miniszteri felelősség elvét, s intézkedik a miniszterek vád alá helyezéséről is. Az uj alkotmány legfontosabb intézkedései a parlamentáris szervezetre vonatkoznak. Az országgyűlés két kamarából áll, u. m.: a szenátusból és a képviselőházból. Mindkét kamara minden év november 1-én ül össze, a szultán rendelete alapján s üléseit a következő év márczius l-ig tartja. Egyik kamara sem ülhet össze olyankor, amidőn a másik ülésezik. A szultánnak jogában áll az országgyűlés összehívásának az elhalasztása, továbbá az ülésszakok felfüggesztése és meghosszabbítása, de mindez csak fontos okokból történhetik meg. Az országgyűlést a szultán nyitja meg, trónbeszéd kíséretében. Fontos rendelkezése az uj alkotmánynak az, a mely szerint az országgyűlés minden egyes tagja esküt köteles tenni arra, hogy a szultán és haza iránt hűséggel fog viseltetni s hogy az alkotmányt meg fogja tartani, továbbá, hogy méltóságát megóvja s hogy minden, ezen kötelességeivel ellenkező cselekménytől tartózkodni fog. Ez esküt a nagyvezir jelenlétében s a kamara nyilvános ülésében, minden uj tag letenni tartozik. A szenátorok és a képviselők, véleményük és szavazásuk miatt nem vonhatók felelősségre. A kamarák ítélnek a tagjaik ellen hazaárulás, alkotmányellenes merénylet kísérlete és megvesztegetés miatt emelt vád esetén. Ha a kamarának kétharmadának abszolút többsége a vádlottat bűnösnek nyilvánítja, akkor az illető megszűnik a kamara tagja lenni. Ez esetben azonban a büntetést az illetékes bíróság szabja ki. Ugyanez történik az esetben is, ha a kamara valamelyik tagját, illetékes bírósága fogházra vagy börtönre ítélte. A szenátorok és a képviselők személyesen szavaznak s joguk van tartózkodni is a szavazástól. Senki sem lehet egyidőben mindkét kamarának a tagja. A kamarák határozatképességéhez legalább is egygyel több tagnak a jelenléte szükséges, mint a mennyi a tagoknak a száma. A törvénykezdeményezés joga a minisztereket illeti ugyan, de azért a kamarák is nyújthatnak be törvényjavaslatok iránti indítványokat, a melyeket a nagyvezér a szultán elé terjeszt, a ki viszont az államtanácsnak adja ki véleményezés és kidolgozás végett. Az államtanács által kidolgozott törvényjavaslatot a kormány a kamarák elé terjeszti. Ha valamelyik kamara valamely törvényjavaslatot elvetett, ugy azt csak a következő ülésszakban lehet ismét benyújtania a kormánynak. Valamely törvényjavaslat csak akkor emelkedik törvényerőre, ha azt előbb a képviselőház, azután pedig a szenátus szakaszról-szakaszra menve, letárgyalta és szótöbbséggel elfogadta. A minisztereket, továbbá ezek megbizottait, vagy specziáliter meghívott tisztviselőit kivéve, senki sem hatolhat be a kamarákba s ott nyilatkozatokat sem a maga, sem pedig valamely csoport nevében nem tehet. Az országgyűlési tanácskozások török nyelven folynak.