Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 21. szám - A török alkotmány

198 Magyar Jogász-Ujság VD. évf. E kérdés ugyanis nem annyira jogi, mint inkább biztosítástechnikai. A közlési kötelezettség megsértésének bizonyítási módjait illetőleg annak eskü utján való bizonyítása tekintetében két elvi kijelentése létezik legfelsőbb bíróságunknak. Az egyikben29) kimondotta a kir. Guria, hogy a biztosító társaság által a kedvezményezettként fellépő felpereseknek arra nézve kínált foeskü alkalmazását, hogy tudomásuk szerint a biztosított az ajánlat megtétele előtti időben bizonyos bajokban nem szenvedett, mellőzte az okból, mert szerinte eskü csak közvetlen tudomáson alapuló tényekre nézve ítélhető meg. Ugyanezen irányban halad azon ítélet is, mely az özvegy részére felajánlott hasontartalmu esküt meg nem ítélte, mert miután a közlési kötelezettség alá csak a saját tudomás keretébe tartozó tények tartoznak, a biztosított özvegyének tudomása nem állapithatja meg a közlési kötelezettség megsértését.30) A másik határozat a biztosított által a biztosító részére felajánlott oly esküre vonatkozik, mely szerint a biztosított által elhallgatott körülményekről már annak idején is tudomással birt volna. A biztosító társaság igazgatósági tagjainak felajánlott ezen főesküvel ki vánta bizonyítani ugyanis a biztositolt, hogy az elhallgatott tűzesetről az ajánlat elfogadásakor azok tudomással kellett, hogy bírjanak, mert ez iránt más biztositókhoz kérdést intéztek. Az eskü megítélése mellőztetett azon indokolással, mert nem vonatkozik ténykérdésre; az eskü megítéléséhez szükséges lett volna annak állítása, hogy a megkeresett biztosítók valamelyike az elhallgatott tűzkárt a biztositóval annak idején közölte.81) Ugyanezen határozat ugyancsak a közlési kötelezettséget érintő kérdésben egy másik, gyakorlati jelentőségében messze kiható elvi kijelentést is tartalmaz. A közlési kötelezettség megsértése alapján biróilag jogerősen elutasított biztosított p e r u j i t á s i kérelmének egy megfelelő irányú elvi kijelentés kíséretében ugyanis hely adatott azon az alapon, hogy a biztosító még a reá nézve sikeres alapper folyama alatt a szóban forgó biztosítást ugyanolyan, tehát változatlan feltételek mellett elfogadván, kitűnt ebből, hogy az előző elhallgatott tüzesetet fontosnak nem tekintette. Ugy a kár, mint baleset elleni biztosítók biztosítási feltételeiben mondhatni, kivétel nélkül bentfoglaltatik, hogy akáresetnek bizonyos záros határidőn belüli be nem jelentése a kártérítéshez való igény elveszté sét vonja maga után. Elvontan ítélve elismerem, hogy prejudicium kivétel nélküli sablonszerű alkalmazása súlyos és igazságtalan megtorlása volna a késedelemnek. Indokolt volna 28) 1904. m/16. 530 sz. SO) 1906. 111/29. 549 sz. si) 1902. V/18. 215. sz. különbséget tenni a jó- és rosszhiszemű késedelem között. A magyar joggyakorlat82) azonban kimondja, hogy általában az ily tartalmú biztosítási feltételek hatálylyal nem birnak, a biztosított ily esetben egyedül a késedelemből eredő hátrányokért tehető csak felelőssé.33) A kötvény kiállítása a biztosítási ügyletnek nem érvényességi kelléke, hanem a biztositónak az érvényesen megkötött szerződésből folyó kötelezettsége. Ha tehát a biztosító e kötelezettségnek nem tesz eleget, ez nem jelenti a szerződés érvénytelenségét, mert ily esetben jogosítva van a biztosított a biztositót a kötvény kiállítására per utján is szorítani, illetve biróilag kimondatni, hogy amennyiben a biztosító a kötvényt ki nem állítja, annak biróilag megállapítandó tartama válik a felek között kötelező erejűvé.34) Az első díjrészlet beszedésének módja még nem állapithat meg vélelmet a dij jövőbeli beszedésének módját illetőleg. Ez okból, ha az első díjrészletet a biztosító a díjnyugtának a biztosítottnál való bemutatása utján be is szedte, ebből még semmiképpen sem következik, hogy a jövőben is állandóan el akar térni a díjfizetés kötvényszerüleg megállapított azon módjától, mely szerint a dij mindenkor a biztositónál (annak képviseleténél) fizetendő. Ha a kötvény a biztosítottnak az ajánlatban foglalt nevének meg nem felelően állíttatott is ki, a biztosítási szerződés létrejöttnek tekintendő, ha bizonyittatik. hogy a kötvényben és az ajánlatban különbözően megnevezett egyén ugyanazonos.35) Nem tett különbséget a magyar joggyakorlat a visszatérő biztosítási dij biróilag nem érvényesithetése tekintetében aközött, hogy a biztosító vállalat szövetkezet-e vagy más alakja-e a kereskedelmi egyesülésnek és hogy a biztosítási dij egyszersmind szövetkezeti üzletrész-e vagy egyedül biztosítási dij.36) JOGÉLET. török alkotmány. Az újból életbeléptetett török alkotmány teljesen modern alapokra fekteti a török birodalom jövőjét s uj irányokat szab a fejlődésnek. Az alkotmány mindenekelőtt is a felségjogokat körvonalozza s a szultán részére biztosítja — többek között — a külhatalmakkal való szerződés, a hadüzenet és békekötés s a törvény végrehajtás, valamint az amnesztia jogát is. Ugyancsak a szultánt illeti meg az országgyűlés összehívásának és föloszlatásának a joga is. 32) 1906. XI/10. 1445. sz. alatt baleseti ügyből kifolyólag ! De ismételten kimondotta a kir. Curia kár- és életbiztosítási perekben is. 1900 IX/27. 117. sz.; 1897. 111/27. 456 sz. stb. 33j A német uj bizt. törvény rendelkezéseivel kongruens. M) 1907. 1/30. 1605. sz. 36i 1904 11/19. 1032. sz. 38) 1904. VI/1. 1038. sz.