Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 21. szám

VII. évfolyam. Budapest, 1908. november 1. 21. szám. MAGYAR JOGÁSZ-UJSÁG A JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYOK MINDEN ÁGÁT FELÖLELŐ FÉLHAVI FOLYÓIRAT Joggyakorlati szemle. A magyar joggyakorlat biztosítási ügyekben. (Folytatás.) (R.) Ha a felek kölcsönös egyetértéssel a köztük létrejött biztosítási szerződést felbontják (storno), különös megállapodás hiányában a biztosítottnak visszatérítendő mindaz, aminek visszatartása esetén a felek valamelyike károsodnék. A biztosító tehát a visszafizetendő öszszegből a biztosítási ügynöknek fizetett jutalékot le nem vonhatja.18) Aki valamely közadós megbízásából csőd előtt biztosítási szerződést köt s annak ingatlanait tűzkár esetére biztosította és a biztosítási dijat a közadós helyett a csődnyitás időpontját is magában foglaló időtartamra kifizette, e követelése nem képez tömegtartozást, hanem csak egyszerű bejelentés utján érvényesíthető A helyzet ugyanaz, mint midőn maga a közadós szerződik a biztosító társasággal és utóbbi a dijakat hitelezi.19) A biztosítási szerződés különös bizalmat feltételező szerződés lévén, a szerződő felek egyike a szerződésből folyó jogokat és kötelezettségeket egyoldalulag a másik felet is köte lezö hatálylyal másra át nem ruházhatja. De a biztosítási szerződés rajzolt természetéből az is következik, hogy ha az egyik fél bizalomra érdemes voltát elveszti, a másik fél a szerződés egyoldalú felbontására jogosult. Ez az eset azonban fenforgónak nem található akkor, ha a biztosító folyamatban levő életbiztosítási ügyletének lebonyolítását egy más biztositóra ruházza át, mert ezzel az ő felelőssége és koczkázatviselése meg nem szűnt.20) De igenis jogosult a biztosítási szerződés egyoldalú felbontására a biztosított, ha a biztositó végrehajtásokkal zaklattatik, vagy ellene végrehajtás eredménytelenül vezettetett.21) Épp ugy jogosult a biztosított szerződésének egyoldalú felbontására, ha a biztositó társaság évi mérlegéből nagy veszteségek tűnnek ki.22) Kimondotta végül az ez irányú joggyakorlat során a kir. Curia, hogy ha a biztositó valamely biztosítási szerződést jogtalanul szüntetett meg, ugy a biztosítottnak az addig befizetett összes dijakat visszafizetni tartozik akkor is, ha a koczkázatot addig viselte is.23) •8) 1905. XH/12. 1670. sz. ») 1906. IV/18. 552. sz. 20) Budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa 1906. 11/12. D. 644. sz. 21) 1907.111/19. 278. sz. 22) 1904. XI/8. 686. sz. ™) 1904. XII/2. 172 sz. A dolog természetében fekszik és észszerű azon határozat, melyben a kir. Curia kimondotta, hogy ha az ajánlatban valamely kérdésre adandó feleletre szánt helyen vonás látszik, a mely fölé más szöveg van irva, a biztositó köteles bizonyítani, hogy a közlési kötél ez e 11 s é g megsértését involváló szöveg a biztosított aláírásakor már ott volt, vagy utóbb az ő beleegyezésével íratott oda.2*) A kérdőívben valamely ajánlat visszautasításának elhallgatása nem feltétlenül és nem minden körülmények között, hanem csak az esetben szolgálhat alapul a biztosítási szerződés sikeres megtámadására, ha az ajánlat visszautasításának elhallgatása következtében a biztositó elől valamely a biztosítás elvállalása tekintetében fontos körülmény ismerete vonatott el.26) Ellentétben a régebbi joggyakorlattal, mely egy előző visszautasított ajánlat elhallgatását feltétlenül megtámadási oknak ismerte el, az ujabb joggyakorlat az ismertetett irány tekintetében teljesen egyöntetű. Az ezen irányú joggyakorlat folyománya aztán azon Ítélet is, mely szerint a közlési kötelességet nem sérti meg azon biztosított, ki határozott kérdés daczára is a valamely más társaságnál benyújtott, de még el nem intézett ajánlatot elhallgatja.26) A közlési kötelezettség terheli a biztosítottat a biztosítási szerződés reaktiválásának ajánlása körül is.27) Ha a biztositó a biztosított kártérítési igényét kifejezetten elismerte, ennek utána a közlési kötelezettség megsértése alapján nem vitathatja többé a szerződés érvénytelenségét.28) A közlési kötelezettség tartalmát és terjedelmét illetőleg az ujabb joggyakorlat egyöntetű az irányban, hogy csak az objektív, (de nem egyszersmind szubjektív) értelemben fontos körülmények elhallgatása állapithatja csak meg a közlési kötelezettség megsértését. Egyöntetű abban a kérdésben is a joggyakorlat, hogy nem minden kérdés, amely az ajánlatban (kérdőívben) (Fragebogen) van, állapit meg a biztosítás elvállalása tekintetében fontos körülményt. Bár theoretice ez joggal megtámadható. Nincs semmi ok ugyanis, hogy a biztosítottnak megengedtessék a biztositó bármely kérdésére is (feltéve, hogy a kérdés jóhiszemű) valótlan feleletet adni. 24) 1906. X/30. 1229. sz. 1906. XII/19.1598. sz., 1907. 11/12. 139. sz. 26} 1907. 1/16. 32. sz 27) 1901. 1040. sz. 28) 1903. 1/27. 381. sz.