Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 1. szám - A kerítés a büntető novellajavaslatban

1. BZ. Magyar Jogasz-Ujsag 11 A magyar jogászegyleti értekezés anyagának figyelembe vétele meglátszik a javaslaton. Azt hiszszük, nem csalódunk, ha a tervezet hibáit annak a törekvésnek tulajdonithatjuk, mely a kerítésnek nemzetközileg meghatározott intézkedéseit akarta törvénykönyvünkbe bevinni. Mellőzve az erre vonatkozó összehasonlítást, közöljük azt a szöveget, mely a törvényjavaslatban a kerítésről a következőképen szól: XI. czikk. A Btkv. 247. §-a után (talán helyébe ?) a következő 38—42. §-okban foglalt rendelkezések iktatandók. 38. §. Kerítés vétségét követi el, aki valamely tisztességes nőt házasságon kivüli nemi közösülés vagy fajtalanság czéljára önérdekből más részére megszerez, vagy megszerezni törekszik, ha a nő életének huszadik évét még be nem töltötte. A bűnvádi eljárás csak magáninditványra indítható meg. A magáninditvány nem vonható vissza. 39. §. Kerítés vétségét követi el, aki valamely tisztességes nőt szándékosan reá bír, hogy az előbbi §-ban meghatározott czélra bordélyházba vagy hasonló üzletbe lépjen. A kísérlet büntetendő. Ez a cselekmény bűntett, ha a sértett életének huszadik évét még nem töltötte be. Kerítés bűntettét követi el az is, aki valamely nőt bordélyházban vagy hasonló üzletben akarata ellenére bármely okból visszatart. 40. §. Tekintet nélkül a sértett nő korára és erkölcsiségére a kerítés bűntett, ha a tettes 1. csalárdsággal, erőszakkal vagy fenyegetéssel követi el; 2. a cselekméi.yt törvényes, vagy természetes nőgyermeke, felesége, nővére, nevelés, tanítás vagy felügyelet végett rábízott nő ellen követi el; 3. a kerítéssel üzletszerüleg foglalkozik, vagy kerítés miaft már egyszer büntetve volt és büntetésének kiállása óta 10 év még el nem telt. 41. §. A kerítés vétsége két évig terjedhető fogházzal, a kerítés büntelte három évig terjedhető börtönnel bün, tetendő. Ha a sértett nő életének huszadik évét meg be nem töltötte, a kerítés bűntettének büntetése három évig terjedhető fegyház. A ki a cselekményt nyereségvágyból követi el, a szabadságvesztés büntetésen felül vétség miatt száz koronától kétezer koronáig, bűntett miatt négyszáz koronától négyezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel is büntetendő. A ki a nőt bordélyházban vagy hasonló üzletben elhelyezés végett külföldre szállítja vagy szállíttatja, öt évig terjedhető fegyházzal és ezer koronától ötezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, üzletszerű elkövetés esetében, úgyszintén ha a tettes ugyanily bűntett miatt már egyszer büntetve volt és büntetésének kiállása óta tíz év még el nem telt, öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal és kétezer koronái ól nyolczezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 42 §. A kerítés büntette és vétsége miatt a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is kimondandó. Legyen szabad ehez a javaslathoz néhány megjegyzést tenni a végből, hogy rámutassak olyan kérdésekre, melyek a helyesen való megoldás mikéntjére vonatkozólag nincsenek teljesen és vitán felül eldöntve. Először is a javaslat szerkezete az, ami ilyen kérdés gyanánt jelentkezik, mert a 38. §. a lserités egyik speczializált esetén, a kerítés egyik vétségén kezdi, a 39. §. a kerítés másik vétsége és ugyanannak két büntette, a 49. §. a kerítés minősített büntette meghatározásával folytatja s a 41. §. a büntetések, egyben a kerítésnek lényegileg ujabb minősített esetei megállapításával végzi. Vétségek, büntettek, büntetések ilyen szétszórása — daczára, hogy csak három §-ról van szó — kétségtelenül az áttekintés rovására megy. Különösen a gyakorlati jogász tudja azt, hogy mindennapi használatban az ilyen szétzilált §-ok milyen nehézségeket okoznak; — s mennyire akadályai a gyors és jó munkának, — a modern igazságszolgáltatás e követelményének, ha három §-ból is 4 —5 helyre és különböző pontokra, bekezdésekre kell hivatkozni, ugyanazokat a §-okat ismételten kell idézni. A törvény meg- és átértése, értelemmel való feldolgozása és az emlékezetben való precziz megtartása is nehézkessé válik a hasonló rendszertelen szerkezet folytán. Éppen azért helyesnek látszik a büntető tkv. rendszerének követése, ahogyan azt a jogászegyleti értekezés előadója ajánlotta s javaslatában elénk állította. Vagyis határozzuk meg midenekelőtt a kerítés fogalmát. Azután állapítsuk meg, hogy az ekként meghatározott kritériumokat magában foglaló cselekmény, mikor képez vétséget és mikor büntettet, végül következnek minden egyes esetre a büntetések. Ezt véljük egyszerű, tiszta képet nyújtó és gyakorlati használatra alkalmas törvényszerkesztésnek. Folytatva észrevételünk logikai egymásutánját, a szerkezet felállított konczepcziója kapcsán azonnal felötlik az a másik igen fontos kérdés, hogy miként határozzuk meg a kerítés fogalmát. A kerítés lényegét a jogászegyleti tanácskozások előadója a tisztességes nőnek mással házasságon kivüli nemi közösülésre való „reábirásában" határozza meg, minthogy azonban ugyanazon helyen az mondatik, de a kerítés fogalmából is következik, hogy a kerítés fenforgásához a közösülés megtörténte, végrehajtása nem kívántatik, a „reábirás" semmiesetre sem használható, miután a reábirás már az eredményt is magában foglalja, tehát azt is, hogy a cselekmény, melyre a reábirás irányult, elkövettetett. Azért tehát a kerítés fogalmát már a „reábirásra való törekvés" kimeríti s ugy hiszem, hogy a kerítés ismérve ebben adva van. A törvényjavaslat a tisztességes nőnek az emiitett czélra való „megszerzés"-ében vagy ,a megszerzésre való törekvésben" jelöli meg a kerítés lényegét. Az előbbi kiíejezés mellett szól az, hogy a reábirás a büntető tör-